Századok – 1997
Tanulmányok - Szalay Miklós: Ifjabb Andrássy Gyula gróf pályájának első szakasza (1860–1904) III/623
IFJ. ANDRÁSSY GYULA PÁLYÁJÁNAK ELSŐ SZAKASZA 665 Párt Tiszával szembenálló csoportjai szemében is elfogadható Khuen lett. Azonban válaszul Andrássyék és a Nagy Ferenc vezette volt nemzetipártiak fellépésére, Khuen kormányalakításával egy napon a párt kemény magja, az ún. „ó-szabadelvűek" is külön frakciót alakítottak, amely határozatban leszögezte, hogy célja egy határozottan szabadelvű, és a kiegyezéshez „minden kétértelműséget kizáró módon" ragaszkodó kormány létrehozása. Ezzel a kormánypárt egysége végleg névlegessé vált. A pártonkívüli — bár természetesen szilárdan dinasztikus érzelmű — Khuen kormánya tehát eleve csak a különböző csoportok közötti ideiglenes kompromisszumot jelentett. A bánnal szemben az Andrássyak nem viseltettek olyan ellenséges indulatokkal, mint Tisza iránt, jóllehet tájékozatlannak és határozatlannak tartották. Andrássy arra is kísérletet tett, hogy rokonát, Hadik-Barkóczy Endrét az alakuló Khuen-kormányba bejuttassa.9 8 Ez nem járt sikerrel, azonban Andrássy a budapesti politikai körökben nehezen mozgó bánnak mindvégig bizalmasa és állandó tanácsadója maradt.9 9 Khuen kormánya el kellett, hogy vesse Tisza ambícióját, az obstrukció letörését. Ehelyett megegyezésre törekedett az ellenzékkel. Kossuth Ferenc, a függetlenségiek kompromisszumkészségéről ismert vezére és Khuen között június 24-én létre is jött egy megállapodás, amely szerint a függetlenségiek átengedik a rendes újoncjutalékot, cserébe viszont a kormány lemondta az újonclétszám felemeléséről. Azonban már június 30-án, az új kormány parlamenti bemutatkozásakor kiderült, hogy az ellenzék egy jelentős része, mindenekelőtt az Ugrón Gábor vezette szakadár függetlenségiek, valamint a Kossuth-párt türelmetlenebb tagjai, nem hajlandóak ezt a megállapodást betartani, és nemzeti vívmányok nélkül a rendes jutalék megszavazása ellen is obstruálni fognak. Már négy hete folyt a vita az új kormány programnyilatkozata körül, amikor egy Papp Zoltán nevű képviselő bejelentette, hogy őt meg akarták vesztegetni, pénzt kínáltak neki, ha nem vesz többé részt az obstrukcióban. Andrássy preszsziójára Khuen elfogadta, hogy az ügyben parlamenti vizsgálóbizottságot küldjenek ki.10 0 A bizottság — amelynek Andrássy is tagja volt, és közben attól kellett tartania, hogy az ő személyes becsülete ellen is támadást intéznek10 1 — tisztázta, hogy Khuen a vesztegetésben ártatlan, mert azt gróf Szápáry László fiumei kormányzó követte el. Khuen azonban ennek ellenére már aug. 10-én lemondott, mert úgy látta, hogy mivel a függetlenségi párt megszegte a maga ígéretét az obstrukció befejezésére, nem vezetheti tovább az ügyeket, jóllehet az új kormány megalakításáig kész volt helyén maradni... Augusztus 19-én a király Budapestre jött, hogy a 67-es politikusokkal tanácskozva megkíséreljen valamilyen kiutat keresni a válságból. Szeptember elején Bécsbe kellett utaznia, de ott tovább folytatta a vezető politikusoknak adott audienciákat, a helyzet azonban reménytelennek tünt... A Khuen lemondása utáni válság idején természetesen felmerült a posszibilis miniszterelnök-jelöltek között Andrássy is, akit szeptember 10-én hívott — teljes titokban — a király Bécsbe.10 2 Andrássy egyáltalán nem örült a megbízásnak, kínos kötelességnek tekintette, azonban ügy vélte: a kibontakozás érdekében el kell vállalnia azt. A kormányalakítás feltételéül azt jelölte meg, hogy Apponyi és Wekerle is vegyenek részt a tervezett kabinetben, míg a kombináció kiötlője,
