Századok – 1997

Tanulmányok - Szalay Miklós: Ifjabb Andrássy Gyula gróf pályájának első szakasza (1860–1904) III/623

IFJ. ANDRÁSSY GYULA PÁLYÁJÁNAK ELSŐ SZAKASZA 633 történt. Jellemző azonban Andrássyra, hogy akceptálta Beöthy felfogását, és elismerte, hogy a kormány eljárása hibás volt ebben a tekintetben. Az ellenzék ezúttal méltányolta szereplését, mert felismerte benne a kormánypárti többséggel ellentétben önálló gondolkodásra, és a jogrend minden áron való tiszteletben tartására törekvő politikai egyéniséget. Az ellenzéknek válaszolva Andrássy is elítélte az olyan törekvéseket, amelyek el akarnák „osztrákosítani" a magyar honvédséget, azonban elvetette az ellenzék indítványait, amelyek részben arra irányultak, hogy a büdzsévitát az új honvédségi törvény elfogadása utánra halasszák, részben pedig megint a magyar katonai oktatás szükségességét kívánták a képviselőházzal kimondatni.2

4 Következő szereplésére ismét csak a honvédségi költségvetéssel kapcsolatban került sor, de már azután, hogy Tisza Kálmán 1890. márciusában távozott helyéről, és megalakult gróf Szapáry Gyula kormánya. Andrássy december 3-án beadott előadói jelentése után az ellenzék feszegetni kezdte a kormány által létesíteni kívánt külön magyar fegyvergyár ügyét, amely az ellenzék vádjai szerint nem pusztán gazdasági okokból, hanem osztrák nyomásra — és Fejérváry machinációi következtében — bukott meg. Az ellenzék, Polónyi Géza javaslatára, parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését követelte az ügyben. Az ellenzéknek 1890. december 12-én válaszolva Andrássy hangsúlyozta, hogy — az ellenzék vádjaival ellentétben — a kormánypárt sohasem kívánja útját állani a kormány parlamenti ellenőrzésének. A jelen esetben azonban a parlamenti vizsgálóbizottság kiküldésének azért nincs értelme, mert a képviselőkből álló bizottság nem tudná áttekinteni a szakmai kérdéseket, a gyár bukásának okait, és ezért a gyanakvók komédiának minősítenék a bizottság kiküldését. A fegyvergyár bukásáért különben egy nem megfelelő szállításokat folyósító angol cég a felelős, és Fejérváryt az ügyben semmiféle felelősség nem terheli, továbbá a Szabadelvű Párt továbbra is szükségesnek tartja a magyar fegyvergyár megvalósítását, és ha eme szándékának őszinteségét az ellenzék kétségbe vonja, ezt ő kénytelen visszautasítani. A vita az osztrákokkal szembeni „a priori" gyanakvásra vezethető vissza, amelyet a vizsgálat sem oszlathatna, el, ezért „Deák Ferenc műve" nevében kéri, fogadják el a jelentést.2

5 Ez az esztendő e kisebb parlamenti szerepléseken kívül más, fontosabb változást is hozott az ifjabb Andrássy életében. 1890-ben — hosszas, és fájdalmas betegség után — meghalt idősebb Andrássy Gyula. Andrássy pályáján ez fordulatot jelentett: egyrészt — felszabadulva a családján élete végéig uralkodó apa gyámkodása alól — lassanként önálló politikai egyéniséggé kellett válnia, másrészt pedig ő vált a nagyhatalmú család fejévé, politikai állásfoglalásuk meghatározójává. Ebben a szerepben azonban hamar kiütköztek egyéniségének apjáéitól elütő vonásai. Idősebb Andrássy Gyula amolyan szeretetreméltó „zsarnok" volt családjában, az ifjabb Andrássytól ez távol állt, bizonyos értelemben inkább őrajta „uralkodhatott" egész környezete. A művészetpártoló, erősen intellektuális beállítottságú mágnás körül hamarosan olyasféle „szalon" alakult ki, ahol megfordult a kor szellemi életének számos kiválósága. Az arisztokrata családoknál szokatlan módon az Andrássy-család fesztelenül érintkezett a művészekkel, és a zsidó származású értelmiségiekkel is.