Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 61 249 Das Reich der Salier, Sigmaringen 1991, 290-91. 250 A DHA-ban Pannonhalmán kivül egyszer sem fordul elő. Viszont: 1185. Monasterium s. Trinitatis prope Quinqueecclesiae situm, Wenzel VII. 48. 251 Vö. Váczy P, 1974, 13. A pannonhalmi alapítólevélhez legújabban: Érszegi Géza: Szent István pannonhalmi oklevele (Oklevéltani-filológiai kommentár), in: Möns Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve I. (Pannonhalma 1996) 47. 252 Papsturkunden nr. 302, p. 586.; további példák: 977: nr. 244, p. 483,; 978: nr. 245, p. 485.; 979: nr. 250, p. 493.; 992: nr. 311, p. 603; 993; nr. 318, p. 622. stb. 253 Vö: Györffy: II, 363-375 254 Kovács: Művesség és tudomány 30; Sipos: Arányok és mértékek 43. 255 Dietmaring: Die Bedeutung, 1969, (28. j.) 278-, 256 Nem tulajdoníthatunk jelentőséget annak, hogy a miseruha háttengelyén, jobbra az első apostol Bertalan. Helye annak a következménye, hogy az apostolsor szerkesztése a mellső tengelynél kezdődött a főapostolokkal, és mivel az Apostolok cselekedeteinek a sorrendját vették alapul, Bertalan nem is kerülhetett máshová. 257 Gerevich: 1938, 248. 258 Horváth-. Legrégibb magyarországi... 1. 259 Kovács: Casula 182. 260 Kovács: Iconismus 133, Ua. Művesség és tudomány 29. 261 Weifenschatz 1130-1140 körül, Berlin, Staatliche Museen Preussischer Kulturbesitz, Otto von Falke-R. Schmidt, Georg Schwarzenski: Der Weifenschatz, Frankfurt 1930, Nr. 17. 262 Kovács: Iconismus, 138: „A felsorakoztatott karok összeállításából, a Krisztus alakok váltakozó aspektusaiból, a donátorok elhelyzéséből a Te Deum fordulatai olvashatók le,... " 263 Példaként idézi Kovács Éva: Casula 191. 264 G. M. Dreves: Analecta Hymnica II, Nr. 7. p. 126. 265 A Te Deum szövegtörténetéhez lásd: P Cagin: Te Deum ou illatio? Scriptorium Solesmense 1:1, 1906, 173.; C. Blume: Ursprung des Ambrosianische Lobgesanges. Stimmen aus Maria-Laach 81, 1911, 275.; E. Kaehler: Te Deum laudamus. Studien zum Te Deum und zur Geschichte des 24. Psalms in der alten Kirche, Berlin 1958. 266 De mort. с. 26. CV 3:1 313, Kaehler i. m. 1958,32. 267 A bőséges irodalomból: Harnack:, Militia Christi; Berthold Altaner: Paganus. Eine Bedeutungsgeschichtliche Untersuchung, Zt. für Kirchengeschichte, 58, 1939, 130-141= Kleine patristische Schriften, Texte und Untersuchungen Bd. 83, Berlin 1967, 582-596 268 Explanatio Symboli, PL 52,865., C. P Caspari: Kirchenhistorische Anecdota, Christiania 1883, 341-360, J. Mühlsteiger SJ: Sanctorum communio, Zt. für kath. Theol. 92, 1970, 120. 269 Hyppolit Delehaye: Les origine des cultes saintes, Bruxelles 1933, 95. 270 További adatok a sorrend kialakulására: Delehaye-. 1933, 95. 271 A legkorábbi Mindenszentek litániáiröl.és a litánia történetéről; L. Duchesne: Origines du culte chrétien, Paris 1925, 110, 174, 304. 272 Adolf Franz: Die kirchlichen Benediktionen im Mittelalter, Freiburg i. Br. 1909, számos példával, bővebb vagy rövidebb felsorolással. 273 In cruce auro et argento ac cristallinis ornata lapidibus iste reliquie sunt collocate: in medio imaginis eas reliquias collocavimus, quas precisiores estimavimus, id est de cruce Domini, de vestimentis sancte Marie, de presepio Domini, sancti Iohannis baptiste, sancti Petri apostoli, sancti Pauli apostoli, sancti Bartholomei apostoli, sancti Stephani protomartyris, sancti Cornelii pape et martyris, sancti Calisti pape et martyris, sancti Laurentii levite et martyris, sancti Georgii martyris, sancti Martini episcopi et confessons, stb.: Schatzverzeichnisse: 1967, Nr. 115, 26-: egy másik kereszten Mária, András és Bertalan apostolok, középen Krisztus keresztje, majd Kelemen, Kornél, Szixtus, Lőrinc, Vid következnek Uo. Nr. 115, 59.: Jellemző az altöttingi ereklyeösszeírás 1626-ból, amelyben pontosan követik a mennyei és a földi, egyházi hierarchia sorrendjét a számos ereklye felsorolásakor: Reliquiaee... primis SS. Apostolorum et Martyrum,... SS. Pontificum et Martyrum,... SS. Episcoporum et Martyrum... SS Presbyterorum et Martyrum... SS. Martyrum..., SS. confessorum et Pontificum, stb. Robert Bauer: Von alten Reliquienschätzen in Altötting, Ostbairische Grenzmarken 1974, 24. 274 St. Gallen-i himnuszok, MGH Poetae IV: 1, p. 321, 332.; eichstätti és genfi 11. századi istenítéletekben: Franz-, Die kirchliche Benediktionen II 838, 368. 275 J. Myslivec: Apostel, Lexikon I 161.
