Századok – 1997
Tanulmányok - Diószegi István: Bismarck; Andrássy és a balkáni válság 1875–1877-ben III/557
602 DIÓSZEGI ISTVÁN tatkozik különösebb előszeretet.27 1 Novikov, aki meglehetősen rosszhiszemű volt a délszlávokkal szemben, a felkeléssel foglalkozó első jelentéseinek egyikében azt tartotta szükségesnek kiemelni, hogy Andrássy magyar mivoltából adódóan zárkózik el mindenféle balkáni terjeszkedéstől, mert honfitársaival együtt űgy véli, hogy a szlávok szaporítása rést ütne a dualista rendszeren, amelynek ő volt az egyik megalkotója.27 2 Az 1875-ben Bécsben ülésező magyar delegáció külügyi albizottságának állásfoglalását is azért találta rokonszenvesnek, mert abban az foglaltatott, hogy az albizottság a Balkánon semmiféle területi változást nem tart kívánatosnak. Lónyay, a magyar delegáció elnöke elmondta neki, hogy az albizottság eredetileg még nagyobb hangsúlyt akart adni a törökországi status quo fenntartásának, de végül megértette, hogy a kormány mozgáslehetőségeit nem szabad korlátoznia az előre nem látható eseményekkel kapcsolatosan. Novikov ebből azt szűrte le, hogy Andrássy, ha az események rákényszerítik, mégsem zárkózik majd el a radikálisabb megoldástól,273 de a magyar politikus iránti bizalma ettől az információtól korántsem rendült meg. Nem sokkal később újra azt a meggyőződését fejezte ki, hogy Andrássy politikája, amely a katonai okkupáció és a területi növekedés nélküli békés rendezésre irányul, orosz szempontból a leginkább megfelelő.27 4 És amikor arról számolt be, hogy Andrássy Bécsben újabb és újabb támadások érik, a cár azt írta a jelentés margójára, hogy nem hiszi, hogy Oroszország nyerne azzal, ha másvalaki lépne a magyar politikus helyébe.27 5 Pétervárott 1876 elején még mindig hittek a dualista jogállamiságon alapuló orosz-magyar balkáni érdekközösségben. A külképviseletek szempontjából 1876 februárjában Deák Ferenc halála jelentősebb esemény volt, mint az éppen csendesedni látszó hercegovinai felkelés, és a bécsi orosz nagykövet,27 6 a bécsi bajor követ,27 7 valamint a pesti francia főkonzul27 8 egyaránt hosszú jelentésben méltatta a magyar politikus államférfiúi teljesítményét. A francia főkonzul ezzel kapcsolatban még azt jegyezte meg, hogy Deák halála egységesebbé és fegyelmezettebbé tette a magyar liberális pártot, és már csak a szomszéd országok követeléseire való tekintettel is, jobban a kormány mögé sorakoztatta.27 9 A szerb-török háború prológusa, majd a háború megindulása aztán ismét a balkáni eseményekkel kapcsolatos magyar reagálásokra fordította a diplomaták figyelmét. A Pester Lloyd június első napjaiban olyan értesülést közölt, hogy a francia külügyminiszter a magyarországi szerb felkelés lehetőségéről beszélt a minisztertanácson. Beaumont erről távirati jelentést küldött,280 amire Decazes rögtön határozott cáfolattal válaszolt.28 1 A francia főkonzul ezt megnyugodva vette tudomásul, mondván, hogy a német irányzatú napilap a hírrel nyilván kompromittálni akarta Franciaországot.28 2 Novikov viszont arról szerzett értesülést, hogy a szerb kormány ügynökökkel árasztotta el a Vajdaságot, és hogy a magyar kormány az ostromállapot kihirdetésére készül. Andrássy ezt cáfolta,283 mint ahogy azt is, hogy hétszáz magyar önkéntes harcolna a török hadseregben.284 Az orosz nagykövet elégedetten nyugtázta, hogy Miletics Szvetozárt, a magyar parlament szerb képviselőjét letartóztatták, mert az újvidéki Zasztava c. lapban az orosz cárt sértő cikket jelentetett meg.28 5 A pesti francia főkonzul érdekes módon az eset kapcsán tartotta szükségesnek hangsúlyozni, hogy a magyar kormány milyen nagy mértékben respektálja a személyi szabadságot.28 6 Beaumont
