Századok – 1997
Tanulmányok - Diószegi István: Bismarck; Andrássy és a balkáni válság 1875–1877-ben III/557
BISMARCK, ANDRÁSSY ÉS A BALKÁNI VÁLSÁG 1875-1877-BEN 603 a szerb-török háború megindulása után beszámolt arról, hogy Magyarországon nagy nyugtalanságot okoz a hazai szerbek öntudatra ébredése, és hogy minden magyar újság hangoztatja, hogy a határok mentén egy nagy délszláv állam megalakulását nem tűrhetik el. Arról is írt, hogy a magyarok mindenkit hibáztatnak ezekért az állapotokért, és némi malíciával, de nehezen értelmezhetően azt jegyezte meg, hogy igazából a hazai németeknek tehetnének szemrehányást, akik sokban hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország déli megyéiben egyáltalán szerb kérdés keletkezzék.28 7 Augusztus elején Novikov is beszámolt a török integritás melletti sajtókampányról, és azt is megtudta, hogy Orczy Béla, a közös külügyminisztérium osztályfőnöke figyelmeztette Tisza Kálmánt, hogy nem célszerű, ha a magyarok egyetlen lehetőség mellé kötelezik el magukat.28 8 Novikov nem minősítette a magyar sajtó megnyilvánulásait, de feltehető, hogy mint a reichstadti egyezmény koronatanúja, most már nem lelkesedett azért, hogy a magyarok a status quo politika megszállott hívei maradtak. 1876 őszén, amikor a török sikerek, majd az orosz aktivizálódás hatására mozgásba jött a magyar- közvélemény, a követek és főkonzulok egyre nagyobb figyelmet fordítottak arra, ami a Monarchia keleti felében történt. Bray-Steinburg, a bécsi bajor követ október elején azt állapította meg, hogy a magyar sajtó oly szenvedélyesen képviseli a szlávellenes és törökbarát irányvonalat, hogy ha a Monarchia ezt követné, csakhamar háborúban találná magát a mohamedánok és a törökök oldalán. Hozzátette ehhez, hogy a magyar érdek mindenesetre olyan tilalom a Monarchia számára, amelyet nem hagyhat figyelmen kívül.28 9 Novikov az október- 27-én kezdődő pesti tüntetésekre utalva megírta, hogy a pesti egyetemisták sajnálatos demonstrációkkal fejezték ki a törökök iránti rokonszenvüket, amihez a cár gúnyosan hozzáfűzte, hogy ez bizony nem válik díszére keresztény érzületüknek.29 0 Október végén, az űjabb diáktüntetésekről számot adva, Ferenc József aggodalmaskodó kijelentését is továbbította. Az uralkodó azt mondta neki, hogy az 1848-as forradalom is az egyetemisták demonstrációjával kezdődött.29 1 A tüntetések láttán Waecker-Gotter, a pesti német főkonzul arra a megállapításra jutott, hogy az Oroszország elleni háború pillanatnyilag rendkívül népszerű Magyarországon. Amikor ezt szóba hozta Andrássy előtt, a külügyminiszter lekicsinylően nyilatkozott a különböző megnyilvánulásokról. Kijelentette, hogy Magyarországon nincs igazi közvélemény, és csak néhány hangoskodó műve az egész, akiknek egyébként fogalmuk sincs a valódi helyzetről, és ezek őt nem térítik le útjáról.29 2 Bizonyára színlelt magabiztosság volt ez, mert Novikov néhány nap múlva úgy találta, hogy Andrássy nagyon érzékeny az osztrák és a magyar sajtó támadásai miatt, és idegesítik a pesti utcai demonstrációk.29 3 Waecker-Gotterhoz hasonlóan Beaumont is úgy látta, hogy Magyarországon egyre erősebb a háborús hangulat. Mint jelentésében írta, nem olyan mozzanatokra alapozza véleményét, mint Gül Baba sírjának gyerekes megkoszorúzása, vagy Kossuthnak a függetlenség kivívására felszólító levele, és nem is arra, hogy az egyetemisták díszkardot akarnak átnyújtani Abdul Kerimnek. A háborús hangulat szerinte abban gyökerezik, hogy a magyarok nem bíznak a konstantinápolyi konferencia sikerében, és a fegyveres összeütközést egyszerűen elkerülhetetlennek tartják. A francia főkonzul arról is beszámolt, hogy a magyarok rögtön kezdettől együtt akarnak menni
