Századok – 1997

Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3

ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 59 200 8 69 körül, Paris, Bibliothèque National, Ms. lat. 1141, fol. 5v: Exner: Die Fresken 276, Abb. 64.; Anton von Euw: Die ottonische Kölner Malerschule. Synthese der künstlerischen Strömungen aus West und Ost, Kaiserin Theophanu I. 1991, 262-263. 201 Udine, Bibl. capitol. 76 V 8. Lexikon. I. 1968, 102. 202 Göttingen, Niedersächsische Staats- und Universitätsbibl. Cod. Ms. theol. 231. Cim. lllr, Vor dem Jahr 1000, Nr. 18.; képe; RDK I 365. 203 Bamberg, Staatsbibliothek Lit. 1., fol. 165v: Vor dem Jahre 1000, Nr. 20, 71. kép. 204 Vö. Schramm 1958, 68-. 205 A bőséges irodalomból: Adolf Harnack: Militia Christi. Die christliche Religion und der Soldatenstand in den ersten drei Jahrhundert, Tübingen 1905.; Gáspár Dorottya: Eskü a rómaiaknál és a sacramentum militiae, Bp. 1982. 206 A civitas Ecclesiae leírásában: Milites autem huius civitatis martyres sunt qui pro legibus sui imperatoris usque ad mortem certaverunt, PL 172, 1096. 207

Lajos Huszár. Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute, Budapest 1979, 2. sz. = Hermann Dannenberg: Die deutschen Münzen der sächsischen und fränkischen Kaiserzeit, 1706a; A lándzsajelvényes éremre vonatkozó bőséges irodalomból: Gedai István: István király denára, NK 70-71, 1971-1972, 23-32.; Ua. XI. századi kincslelet Nagyharsányból, JPM 17-18, 1972-1973, 85-90; Ua. A magyar pénzverés kezdetei, Bp. 1986; Kovács László: Adatok a LANCEA REGIS köríratü pénz értékeléséhez, Alba Regia, 14, 1975, 257. - és Acta ArchHung 28, 1976, 123.; Über den Schatz von Nagyharsány und den Lanzen-Denar Stephans I., Acta ArchHung 46, 1994, 363.; Oeries József. -Ladányi Erzsébet: A Szent István lándzsájára és koronájára vonatkozó források értelmezése, LSz 40, 1990, 3. 208 Vor dem Jahr 1000, 1991, nr. 36. a reichenaui készítésű kézirat leírásával és bibliográfiájával. 209 A kép értelmezéséhez: Johannes Fried: Otto III. Boleslaw Chrobry. Das Widmungsbild des Aachener Evangeliars, der „Akt von Gnesen" und das frühe polnische und ungarische Königtum, Frankfurter Historischer Abh. Bd. 30., Stuttgart 1989. 210

Legutóbb I. István éremveréséről kialakult vélemények összefoglalása: Kovács László: Újra a nagyharsányi kincsről és a lancea regis köriratú dénárról. Sz. 129, 1995, 1075-1104. 211

Noha a lándzsajelvény értelmezését a miseruhán I. István és a vértanúk attribútumaként nem tekintem megoldottnak, a vizsgálatot nem folytatom. Ez csak aztán válik lehetségessé, ha a magyar királyok lándzsajelvénye és a zászlós lándzsa értelmezése feldolgozással megnyugtatóan megoldódik. 212

A keresztszár végződése alapján 10-11. századi típus, Kovács: Iconismus, 135. 213

Marosi E. felvetését idézi Kovács; Iconismus 1988, 141, 13. jegyzet). Krisztus halála miatt a kereszt ugyan a megváltást jelképezi, a hívők által tisztelt tárgyává vált, de ugyanakkor a császárkori Rómában a rabszolgák büntetése volt. Pál leveleiben ezért beszél a kereszt botrányáról (1 Cor. 1,23; lud. 12,2, 3,13; Fil 2,8). Krisztus keresztrefeszítését nem ábrázolták dicsfénykeretben, mandorlában. Krisztus földi életének jeleneteinél egyébként sem alkalmaztak dicsfénykeretet, csak akkor, ha istenségét manifesztálták a transfiguratio vagy mennybemenetel alkalmával. Ezért a képmező szögletessége szükségszerű. 214

Horváth János tévesen Lignum crucis... kezdettel idézi a szöveget, Horváth J.: Legrégibb Magyarországi... 1956, 1. 216 Bernhard Bischoff: Ursprung und Geschichte eines Kreuzsegens, Mittelalterliche Studien Bd. II. Stuttgart 1967, 275. 216

Bischoff i. m. 277,5. jegyzet vö. Tóth: István és Gizella..., Életünk 1988, 741. 217

Paris, Codex Salmasianus.cod. lat. 10318, saec. VIII/IX, Bischoff i. m. 1967, 276. 218

MGH AA IV: 1, Berlin 1881, 381. 219

Lásd Hrabanus Maurusnál, MGH Poetae Latini II. p. 257, Josephus Scotus, Carmen (figuratum) VI, MGH Poetae 1:1. 158: Crux mihi certa salus Christi sacrata cruore / Crux decus aeternum toto venerabile saeclo, általában carmen figuratum alakban maradt fenn, a középkorból is több példánya, lásd: U. Ernest: Carmen Figuratum. Geschichte des Figurengedichtes von den antiken Ursprüngen bis zum Ausgang des Mittelalters, Köln-Weimar-Wien 1991. 220 Aula Dei Claris radiat speciosa metallis / in qua plus fidei lux preciosa micat. / Martyribus medicis populo spes certa salutis fVenit et ex sacro crevit honore locus etc. Róma, M. Armellini: Le chiese di Roma dal secolo IV al XIX Róma 1942, I 198.; Christa Ihm: Die Programme der christlichen Apsismalerei vom vierten Jahrhundert bis zur Mitte des achten Jahrhunderts, Wiesbaden 1960, 138.