Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
58 TÓTH ENDRE 184 Guttenberg: Das Bistum Bamberg 1937, Nr. 23. A nap csütörtökre esett, Halottak napjára. Kérdés azonban, hogy a Clunyből Odilo apát kezdeményezésére elterjedő ünnep a Gorze-Trier-Regensburg reformkörhöz tartozó bajor területen ennyire a kezdeti szakaszában hathatott-e. A kérdés szinte fel sem volna vethető, ha nem éppen szent Mihály templom felszenteléséről volna szó. 185 BHL 5950: Miraculum in Monte Gargano - Visio Henrici II imp. 186 Mauricius tiszteletéhez: J. A. Herzberg: Der heilige Mauritius. Ein Beitrag zur Geschichte der deutschen Mauritiusverehrung, Forschungen zur Volkskunde 25-26, Düsseldorf 1936. 187 Conversio Bagoariorum et Carantanorum 11. ed. H. Wolfram, 54. 188 Idézi Szent István felövezésével kapcsolatban: Györffy: Koppány lázadása Levéltári Évkönyv 1, 1970, 19.; Veszprémy László: Szent István felövezéséről., Hadtört. Közi. 102, 1989, 9. 189 Congregato itaque exercitu contra predictos nationes aciem direxit. Et faciens transitum per locum, qui Walbech dicitur, gladium sancti Adriani martiris, qui pro reliquiis multo tempore ibi servabatur, accepit.... Haec dices, aperti sunt oculi eius, et vidit gloriosus martyres, Georgium videlicet Laurentium, Adrianum, cum angelo percutiente, exercitum suum praecedentes, et hostium cuneos ad fugám propellentes, MGH SS TV 793: vita Heinrici c. 4. SS IV p. 793, vő: Klauser 1957, 73. Megjegyzendő, hogy Hadrianus passióját a St. Emmeram kolostorból származó 12. századi kézirat is tartalmazza (München, Staatsbibliothek Cim 14 419, fol. 87b-97), amelyben Szent Henrik császár élete is olvasható (fol. 55-64.), idézi: Klauser 1957, 205.; Ugyenezt az eseményt Bonfini is említi: A. de Bonfinius: Rerum Ungaricarum decades (Fogel I. - Iványi Béla - Juhász László.):... úgy gondolta, hogy csapatai előtt az isteni Lőrinc, György és Adorján jár egy fegyveres angyallal Bonfini, Decades 11,1, 155-160. (A. Bonfini: A magyar történelem tizedei, Ford. Kulcsár P, Bonfini magyar történetének forrásai és keletkezése, Budapest 1973). 190 Mittelalterliche Schatzverzeichnisse I. München 1967, Hrsg. Berhard Bischoff 41. 191 Hans Aurenhammer: Lexikon der christlichen Ikonographie, Wien, 55-56. 192 A hamis, 870-re keltezett Arnulf - privilégiumban említett mosaburgi abbatia nem 9. századi létesítmény, hanem I. István alapításának a visszhangja: az oklevelet 11. sz. közepén (Heinrich Koller: Arnolfs grosses Privileg für Salzburg, Mitt. d. Gesellschaft Salzburger Landeskunde, 109, 1969, 65-), éppen a salzburgi érsekség magyarországi befolyásának megerősítésére és felújítására hamisították (hasonlóan Györffy is, de a 10. századi hamisítást alapján). Vö. még: Tóth Endre: A Quinque Basilicae - Quinque ecclesiae helynevek lokalizálásához és értelmezéséhez, Janus Pannonius Múzeum Évk. 36, 1991, 101. A zalavári alapításra visszatérek. 193 1224: iuxta monasterium Simigiense in villa magna, Wenzel I. 202. 194 Györffy: István király 162. 195 1075/1124/1217: abbatisse de Tornowa (Mon. Eccl Strig I 55) 1212/1412: monasterium beati Lamperti de Thorna (Hazai okmt. VIII, 156.) Az apátságot először az 1075-ös garamszentbenedeki alapítólevél említi (DHA 73/11), amire Györffy György figyelt fel (Györffy 1952, 328, 15. jegyzet). Koraiságához: Györffy: István király 1977, 327. A karoling-kori eredete azonban biztonsággal kizárható (egyelőre: Tóth Endre: Adatok Savaria-Szombathely és környéke történeti földrajzához, Vasi Szemle 26, 1972, 248). 196 Annak ellenére, hogy személynévként éppen az Árpád-házban és előkelők névadásában fordul elő (Hunt-Pázmán? nemzetség). 197 Lovag Zsuzsa lanterna típusú ereklyetartó lehetőségére gondol: Kovács: Iconismus 138. Amennyiben Gizella templomot tart — véleményem szerint ez a valószínűbb —, az ábrázolás a legkorábbiak közé tartozik a nyugati művészetben. A témával foglalkozó munka, E. Lipsmeyer: The donor and his church model in Medieval art from Early Christian times to the late Romanesque period, phil. Diss., Detroit 1981, számomra elérhetetlen volt. A székesegyház alapítója a hagyomány szerint Gizella volt (1232:... quandam terram Ecclesie sue nomine Wezmech, a prima fundatrice Ecclesie sue Regina Gysla donatam,... Wenzel XI, 174.), amit az a tény, hogy koronáját a veszprémi szent Mihály székesegyház őrizte, megerősíti. Vö. még: Alán Kralovánszky: The settlement history of Veszprém and Székesfehérvár in the Middle Ages, in: Towns in medival Hungary (ed. László Gerevich) Bp. 1990,58-59 198 Legenda maior 9, SRH II 385.; Wenzel XI 173, p. 250. 199 д vértanú attribútumok alakulásához: Matthias Exner: Die Fresken der Krypta von St. Maximin in Trier und ihre Stellung in der spätkarolingischen Wandmalerei, Trierer Zt. Beih. 10, 1989, 270.
