Századok – 1997

Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3

ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 57 171

I. Childebert királyt 558-ban ad basilicam beati Vincenti, quam ipse construxerat, est sepultus (m a: Saint-Germain-des Près, 558., Greg. Tour. Hist. Franc. IV 20, Knögel 1936, (146. j.) 67, Nr. 28, 399, 401-403, 834, 842, 848). Toulouse, bazilika, Greg. Tour. Gloria mart. c. 88, Knögel 1936 99, Nr. 245.) Viviers, dép. Ardèche, székesegyház (Knögel 1936, Nr. 756); Varnantes, dép. Maine-et-Loire, Venantius, carm. I 9 (Knögel 1936, Nr. 885); Grenoble, ecclesia s. Mariae et Vincentii, MGH DD regum Burg. 1977 ; Maçon, szent Vince templom; Uo. Vienne, St. Vince templom. Uo. 172 Dietmarus archiepiscopus Salzburgensis Romám venit et sanctum Vincentium adduxit in pátriám, Auctuarium Garstense, MG SS IX 564, Ann. s. Rudberti, MGH SS IX 770; Translatio Sti. Hermetis a. 851: habet magna de corpore Vincentii diaconi et martiris... (12. század), BHL 3857, vö. Ernst Dümmler: Beiträge zum Geschichte des Erzbistum Salzburgs von IX bis XII Jahrhundert, Archiv für Kunde 22, 1860) 297=MG SS XV 410. 173 R. Folz: Zur Frage der heiligen Könige: Heiligkeit und Nachleben in der Geschichte des burgundischen Königtums, Deutsches Archiv 14, 1958, 317-344. Vö. még Veszprémy László: Szentkultusz korai liturgikus kódexeinkben, Ars Hungarica 1989, 18. 174

MGH DD regum et imp. Germ. 111:2, 1014: Nr. 286, 1023: Nr. 483. 175 MGH DD I 245, 359, 398, 402; II. 251, 255, 261, 262, 266, 288, 316. A két Ottónak e kapcsolatáról vers is megemlékezik: Auxilio succurre pio, dignissime martyr / Vincenti, danti maxima namque tibi... MGH Poetae Latini Medii Aevi V3, 633, nr. 3. 176 Hans-Walter Klewitz: Die Festkrönungen der deutschen Könige, Zt. Savigny Stiftung Rechtsgeschichte, Kan. Abt. 28, 1939, 54; Carlrichard Brühl'. Kronen- und Krönungsbrauch im frühen und hohen Mittelalter, Hist. Zt. 234, 1982,7. 177 Jungmann: Missarum Solemnia II 210. 178 Vö: H. Weigel: Das Patrozinium des hl. Martins, Studium generale 3, 1960, 145-155; H. Weigel: Das Patrozinium des hl. Martin. Versuch einer Grundlegung von Ostfranken, Blätter f. deutsche Landesgeschichte 100, 1064, 82-106.; E. Ewig: Der Martinskult im Frühmittelalter, Archiv f. mittelrheinische Kirchengeschichte 14, 1962, 11-30.; 179 yg. Tóth Endre: Szent Márton pannonhalmi születéshely-legendájának kialakulása, Vigilia 39, 1974, 306-312; Kiss Gábor-Tóth Endre: A szombathelyi Szent Márton templom régészeti kutatása 1984-1992, Communicationes ArchHung 1993,191. 180 -jjgy látszik, mintha a Dunántúlon Szt. Mihálynak a határvédelemben jutott volna patrónusi szerep. Két határon fekvő ispánsági központ, Sopron és Vasvár plébániáinak a patrociniuma volt. Mihály arkangyal tiszteletére szentelték a babóti templomot: a Kapuvártól keletre fekvő Babót a Csorna - Kapuvár - Sopron út és a kapuvári sánc kereszteződésének fontos, váras, védelmi pontja volt (az 1044-es harcokkal kapcsolatban: Kézai Simon, c. 50, SRH I 176; Chron. saec. XIV SRH I 331, továbbá SRH I 394 és H. Mügeln, SRH II. 158; Kiss Gábor: Adatok a Nyugat-Dunántuli korai várépítészetéhez, Altum Castrum 4, 1995, 160. és Kiss Gábor. - Tóth Endre: A vasvári „Római sánc" és a „Katonák útja" időrendje és értelmezése [Adatok a korai magyar gyepűrendszer topográfiájához] Communicationes ArchHung 1987, 129); Vas megyében 20 templom patrociniuma Szent Mihály. A délnyugatra mélyen lenyúló veszprémi egyházmegye védőszentje is a főangyal. A témára visszatérek. 181

Erich von Guttenberg: Das Bistum Bamberg I. Germania Sacra II. Berlin 1937, Nr 21, 22.; Renate Klauser: Der Heinrichs- und Kunigundenkult im mittelalterlichen Bistum Bamberg, Bamberg 1957, 23.; 1007-ben nov. 1. szombaton tartott frankfurti birodalmi zsinaton, Mindenszentek ünnepén megerősítették. Első püspökét, Eberhardot, a király kancellárját Willigis mainzi érsek aznap felszentelte. A dómot 1012. május 6-án szentelték fel. A hétköznapra eső felszentelést az uralkodó születésnapja okozta. Jól mutatva, hogy az uralkodó mennyire személyes jellegűnek tartotta az alapítást. (Guttenberg: Das Bistum Bamberg 1937, 95-96, Nr. 103.; Klauser i. m. 1957, 24. 182

A Szent István templomot október 29-én, szombaton alapították, a hagyomány szerint a feleségével együtt. (Guttenberg: Das Bistum Bamberg 1937, Nr. 91.; Klauser i. m. 1957,25-26. Szent György ünnepén a már egy hete, Húsvét óta Bambergben tartózkodó VIII. Benedek pápa szentelte fel 72 püspök (vö. Krisztus 72 tanítványával) segédletével (Acta S. Henrici с. 32., PL CXL, 125.). Abban az évben ez a nap vasárnapra esett. A hagyomány az alapítást Kunigunda nevéhez kapcsolta. 183 Heinrich Hiller: Die Kirchenpatrozinien des Erzbistum Bamberg. 1931, 86-87; Guttenberg: Das Bistum Bamberg I. 95-96, Nr. 21-22.; H. Günter: Kaiser Heinrich II. und Bamberg, HJb 39, 1939, 274; Romuald. Bauerreiss: Kirchengeschichte Bayerns II. 1950 129-; Klauser 1957, 23-27.