Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
56 TÓTH ENDRE a püspöki település neve nem a birtokost általában jelölő Püspöki (Püski, Piski), hanem a püspök személynevét őrizte meg (1230: capella B. Marci evangeliste in Endréd, Csánki III 229). A mészégető sem szokványos egyházi birtok, és ismételten a püspök személynevével együtt említik! Nem tartom lehetetlennek - a Veszprémtől nyugatra fekvő Németi környéki mészégető alapján, hogy András püspök a veszprémi egyházmegye jelentős templomépítője. András püspökre később még visszatérek. 151 Pais Dezső: A Sixtus keresztnév magyarosításai, Magyar Nyelv 12, 1916, 365-370. 152 Wenzel I 279; 1230 153 E. Ewig: Die Kathedralpatrozinien im römischen und fränkischen Gallien, Hist. Jb. 79, 1960, 1-61,Hans Fink: Die Kirchenpatrozinien Tirols, Passau 1928, 14-27.; Heinrich Hiller: Die Kirchenpatrozinien des Erzbistum Bamberg, 1931, 93.; L. Weinrich: Laurentius - Verehrung in ottonischer Zeit, Jb. f. d. Geschichte Mittel- und Ostdeutschland 21, 1972.; G. Diepolder: Altbayerische Laurentiuspatrozinien, Aus Bayerns Frühzeit, 1962, 371-396: a Lőrinc patrociniumok esetében a bajor területen keresett római kontinuitásnak a Dunántúlon semmi nyoma). 154 Beumann: 1974, 238. 155 DHA I 14. és 17 156 Monumenta Eccl. Strig. I. 163. 157 Horváth I.: (143. j.) 133. 158 Györffy: István királyl977, 328. 159 Legenda maior 6. SRH II 381; Györffy: István király 172. 160 Fundatio ecclesiae Namucensis, MGH SS XV:2, 466: Dedit de corpore Georgii martiris, similiter de corpore proprio Nicholai confessori, Smyrneorum episcopi et aliorum. 161 Legenda S. Emerici, BHL 2528, SRH II 454; Gyürky Katalin: Die St. Georg-Kapelle in der Burg von Veszprém, Acta Arch 15, 1963, 341-408; Gervers-Molnár Vera: A középkori Magyarország rotundái, Budapest 1972, 28; Györffy: István király 102: Sarolt építkezésének tartja. Ebben az összefüggésben különösen figyelemreméltó, noha késői adatolású (1455), hogy Somogyvár plébániatemplomának patrociniuma is szent György: Csánki II. 568 (Fejér CD I 468). A templomhoz lásd: Magyar Kálmán: Adatok a középkori Szentgyörgy névadás somogyi forrásaihoz, Levéltári Evk. Kaposvár, 2, 1971, 7, 21. 162 Leg. Ger. с. 8, SRH II 491,7, 492,26; Györffy: István király 172, 175. 163 Passió Ger. 3,13, SRH II 473. = BHL 3426; Leg. S. Gerh. 8, SRH 491-2 = Bibliotheca Hagiographica Latina, Bruxelles 1898-1899, (a továbbiakban BHL) I. 3424. 164 Páka, Zala m. DHA 14, 17; a rokolyáni szent Lőrinc kápolnával együtt: Györffy: István király 1977, 325: királyi kápolnának tartja, és a zalavári oklevél 11. századra visszavezethető részének gondolja. 165 Kniewald Károly: A zágrábi érseki könyvtár MR 126 (XI. szd.) jelzésű Sacramentáriumának magyar rétege a MR 67. sz. zágrábi Breviárium (XIII. szd.) megvilágításában, Pannonhalmi Szemle, 13, 1938, 39. 166 Hyppolite Delehaye: Les origines du culte des martyrs, Bruxelles 1933,190, 326, 367. 167 Kennedy: The Saints of the Canon (131. j.), 70., 201. 168 A középkori kalendáriumok a január 22-én ünnepelt Vincentiust jegyzik: ő a saragossai diaconus volt. 169 Német területen a 968-972-es keltezésű mainzi (Opfermann: Herrscherlaudes 126, Nr. 111:2, British Mus. Ms, Add. 19 768, fol 58.), az 1020 körüli Seeon, Opfermann: i. m. 136, 111:9, Kassel, Landesbibl. Ms. Theol. Quart. 15, fol. 162-163.) 170 983-991 között készült, mainzi eredetű, Gebetbuch für einen König, Pommersfelden, Gräflich Schönbornsche Schloßbibliothek, Cod. 347, Vor dem Jahre 1000 92, Nr. 21.; Wolfgang Irtenkauf: Die Litanei des Pommersfelder Königsgebetbuches für Otto III., in: Festschrift für K. H. Usener, Marburg 1967, 129. és későbbi liturgikus könyvekben Vince a 9. helyen áll, Uo.). A 13-15. századi elzászi, azonos típusú litániák rövid vértanúsorban (15-20 szent) Vincentius mindig szerepel (Stephanus, Linus, Cletus, Clemens, Sixtus, Cornelius, Laurentius, Vincentius, Georgius vagy hasonló sorrendben) Medard Barth: Mittelalterliche Kaiendare und Litanien des Elßass, Freiburger Diözesan-Archiv, 86, 1966, 438-, Ez nyugati frank, illetve franciaországi hatás lehetett, galliai tiszteletéhez: Leonard Korth: Die Patrozinien der Kirche und Kapellen im Erzbistum Köln,1904, 213-217; a miseruhán Vincentiust nem magyarázhatjuk nyugati frank vagy mainzi befolyással, hatással. Ugyanis ezekben a litániákban Linus és Cletus pápákat mindig felsorolják Cosma és Dámján viszont hiányzik.
