Századok – 1997

Beszámoló - Szarka László: Szimpózium Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszterről II/534

536 BESZÁMOLÓ mindig ellenezte a magyar revíziós politika megnyilvánulásait, és a szovjetek támogatásának tudatában határozottan elutasította a csehszlovák-magyar államhatár etnikai alapozású, részleges korrekciójára vonatkozó elképzeléseket. Ádám Magda, az MTA Történettudományi Intézetének tudományos tanácsadója a csehszlovák külpolitika két világháború közti mozgásteréről, az 1938. évi csehszlovák válság londoni megítéléséről, valamint Jan Masaryk halálának körülményeiről beszélt hozzászólásában. A vitában szót kért még Spira György, aki Jan Masaryk halálának tisztázatlan körülményei felől érdeklődött. Ádám Magda felszólalásában Masaiyk londoni tevékenységének megítélésével kapcsolatosan azt hangsúlyozta, hogy annak kezdete egybeesik a locarnoi szerződés megkötésével, és a locarnoi politika nyomán kialakult nemzetközi helyzettel. Ez a tény nagy mértékben meghatározta diplomáciai mozgásterét, s tevékenységének fő céljait is. A müncheni szerződésről szólva kifejtette, hogy Masaryk kezdettől fogva aggodalommal szemlélte az appeasment-politika térhódítását. Magát a müncheni szerződést pedig Masaryk nem csupán Csehszlovákia, hanem az egész európai politika szempontjából tragédiának tekintette. Ezzel együtt Benes eljárásával a müncheni válság napjaiban Masaryk teljes mértékben egyetértett. Előadása végén Ádám Magda ismertette a Jan Masaiyk halálára vonatkozó nézeteket, amelyek alapján mind a gyilkosság, mind pedig az öngyilkosság mellett fel lehet sorakoztatni érveket. A szakirodalom és maga Ádám Magda szerint is inkább az előbbi verzió valószínűsíthető. A vita zárórészében Alexandr Ort a magyar-csehszlovák kapcsolatokban legtöbb félreértést és ellentétet okozó revízió kérdéséről, Jan Masaryk halálának körülményeit tisztázni kívánó erőfeszítésekről szólt. A szimpózium népes történészhallgatóság előtt zajlott le. Az előadások és hozzászólások révén kibontakozott politikai pályakép a közép-európai kisállami külpolitika kétségkívül nagy formátumú cseh képviselőjét idézte meg. A 20. század legkritikusabb, 1938-1948 közötti évtizedének megpróbáltatásaira Jan Masaryk úgy igyekezett demokratikus megoldásokat találni, hogy közben elfogadta a csehszlovákiai németekre és magyarokra vonatkozóan a kollektív büntetés elvét, a pax sovietica kívánalmainak megfelelően átengedték a Szovjetuniónak Kárpátalját. Amikor az 1948 februári kommunista hatalomátvétel után meggyőződése ellenére is elfogadta a kommunista kormány külügyminiszteri posztját, egyedül a halálba való menekülés jelenthetett számára feloldást a végzetes dilemmák elől. Szarka László JEGYZETEK 1 A prágai Közgazdasági Főiskola Nemzetközi Kapcsolatok Karán Jan Masarykról nevezték el a Nemzetközi Tanulmányok Központját, a vele kapcsolatos kiadványok, rendezvények a róla elnevezett alapítvány támogatásával jelennek meg, illetve valósulnak meg. Néhány fontosabb újabb kiadvány: Jan Masaryk a ceskoslovenská zahranicní politika (tanulmánygyűjtemény), Praha 1991. A második világháború alatti londoni rádiós beszédeinek szövegét adja közre: Masaryk, Jan: Volá Londyn, Praha 1990., Soukup, Lumír: Chvíle s Janem Masarykem, Praha 1994. Vancek, Vladimír: Jan Masaryk, Praha 1994., Fischl, Viktor: Hovory s Janem Masarykem, Praha 1991. 2 Az évfordulós kiadványok közül az 1996. szeptember 13-14-ei konferencia anyagait közreadó tanulmánykötet: Jan Masaryk diplomat, státník, humanista, Praha 1996. Ezenkívül az 1938. évi londoni nagyköveti jelentések válogatását közreadó kötet érdemel figyelmet:. Masaryk, Jan: Depese z Londyna 1938. Praha 1996.