Századok – 1997

Beszámoló - Huszár Zoltán: Egyház- és kultúrtörténeti konferencia Seggauban II/533

BESZÁMOLÓ EGYHÁZ- ÉS KULTÚRTÖRTÉNETI KONFERENCIA SEGGAUBAN A regensburgi székhelyű Keletnémet Egyház- és Kultúrtörténeti Intézet (Institut für ostdeutsche Kirchen- und Kulturgeschichte), amely évenkénti konferenciáin főként sziléziai, cseh és lengyel témákkal foglalkozik, ezúttal délkeleti irányba fordította tekintetét, és annak vizsgálatát állította középpontba, hogy milyen vallási és szellemi kapcsolatok fűzték a német birodalmat Szent István koronája országaihoz. (A közjogi jelentőségű magyar szent korona történetét Max Tauch neussi múzeumigazgató mutatta be.) Az 1996. július 29. - augusztus 1. közt megrendezett 34. konferencia színhelyéül a stájerországi Seggau kastély szolgált Ausztriában, Leibnitz közelében. A regensburgi érsekség délkeleti irányú missziós tevékenységének volt előőrse az 1218-ban alakult seckaui suffraganeus püspökség, amelynek történetét Alfred A. Strnad innsbrucki professzor előadása kísérte nyomon a századokon át. A vallási és szellemi kapcsolatok gazdag tárgyköréből elhangzott előadások az 1500 utáni évszázadokra koncentráltak. Ezek sorát Katherina Walsh, a salzburgi egyetem tanára nyitotta meg, azt fejtegetve, hogy Mária magyar királyné — V Károly császár nővére, II. Lajos felesége — udvarában milyen fogadtatásra találtak Luther tanai. Horst Glassl professzor (Müncheni Magyar Intézet) a török megszállástól ment maradt Felső-Magyarország viszonyait vizsgálta a hitbéli szakadás idején: a protestantizmus térhódítását, majd az ellenreformáció kibontakozását. Gabriel Adriányi professzor, a bonni egyetem egyháztörténeti tanszékének vezetője, a királyi főkegyúri jog fejlődéséről tartott előadást: a magyar királyság sok-évszázados fennállásának egész ideje alatt az Apostoli Felséget, a királyt illette meg a püspökök kinevezésének joga, egyedülálló módon a Szentszék és az országok viszonylatában. Joachim Bahlcke — a lipcsei Szellemtudományi Központ Kelet-Közép-Európa történetével és kultúrájával foglalkozó részlegétől — birodalmi arisztokraták egész sorát mutatta ki a kora-középkori Magyarország püspöki székeiben. Franz Machilek bambergi professzor a magyarországi kolostorok helyreállításának történetével foglalkozott a török uralom után. A felekezeti toleranciáról a 16-17. századi Erdélyben Ekkehard Völkl regensburgi egyetemi tanár tartott előadást. Josef Wolf — a dunai svábok tübingeni történeti és honismereti intézetéből — a 18. századi bánáti társadalmi és felekezeti viszonyokról, Katrin Boeckh pedig — a müncheni Kelet-Európa Intézetből — elsősorban a bácskai és bánáti német telepesekről beszélt, ugyancsak ebből a szempontból, de a témát tovább vezetve a közelmúltig. Tilkovszky Lóránt pécsi egyetemi tanár a magyarországi németség 1938-1945 közti válságos éveivel foglalkozott, különös tekintettel a német népiségük és kereszténységük hagyományos harmóniájában mutatkozott zavarokra. Az előadási program tanulmányi kirándulással is kiegészült: a környék műemlékeivel Strnad professzor ismertetett meg.