Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
52 TÓTH ENDRE 68 Kahsnitz: Koimesis, 106, 111 az orans Mária kép alig maradt fenn a későkaroling művészetben, lásd még Meinz - Yonder Mühll: 404-405. 69 Mária mennybevitele a 7. század óta bizonyíthatóan ünnep: megnevezi a Sacramentarium Gelasianum és Gregorianum (H. A. Wilson: The Gelasian Sacramentary. Oxford 1894; 1894, 193-4; H. Lietzmann: Das Sacramentarium Gregorianum nach dem Aachener Urexemplar, Liturgiegeschichtlichen Quellen Heft 3, Münster i. W 1921, H. Lietzmann - L. G. Mohlberg: Die älteste erreichbare Gestalt des Liber Sacramentorum anni circuli der römischen Kirche, Liturgiegeschichtliche Quellen, Heft 10-11, Münster i. W 1927. 70 A Kovács Éva által idézett „traktátus", amit II. Henrik császár megrendelésére írtak volna (Ps. - Hyeronymus, De Assumptione Beatae Mariae, Percy Edmund Schramm-Florentine Miitherich: Denkmale der deutschen Könige und Kaiser, München 1962, 162, Nr. 127.), nem István király sógora számára készült: az uralkodó nevét kivakarták és javították; Henriket felül írták, azaz a kézirat korábban keletkezett. Az assuptio? Mariae irodalmi és képzőművészeti megfogalmazásaihoz lásd: Thérel i. m. 16. 71 Számos példát lásd Franz Rademacher: Der thronende Christus der Chorschranken aus Gustorf, Köln-Graz 1964; a kölni és lüttichi elefántcsonttáblákon azonban az oroszlánt és a bikát felcserélték; Rhein und Maas 1972, 288. 72 Ursula Nilgen: Evangelistensymbole, Reallexikon der dt. Kunstgeschichte 539: Ottó-kori elefántcsontszitula, Milano, Godfredus érsek ajándéka 974/75 - 980; Sant'Ambrogio, árkádsorban a négy evangélista és Mária ül; Berthold Missale borítója, New York. Morgan Libr. Ms 710, RDK II, Nr. 1 a-e, 38, Abb. 158.; Könyvtábla, Aachener Domschatz, 11. sz. első negyede, Mária a gyermekkel, bizánci elefántcsont, mellette az evangelista jelképek, és 4 jelenet Krisztus életéből: Adolf Goldschmidt-Weitzmann: Die byzantinischen Elfenbeinskulpturen des X-XIII. Jh., Berlin 1934, 129.; Das erste Jahrtausend. Tafelband 319; Reallexikon der deutschen Kunstgeschichte VI 540, Abb. 13. Az aquileiai dóm 11. századi apszisfreskóján Mária a gyermekkel mandorlában ül, körülötte az evangélista jelképekkel: Percy Ernst Schramm: Die deutschen Kaiser und Könige in Bildern ihrer Zeit 751-1190, Neuauflage, Hrsg. Florentine Mütherich, München 1983. Nr. 4. 142. Máriát azonban mindegyiken a (gyermek) Jézussal együtt ábrázolták. 73 Charles Grosset: La vierge et la tétramorphe. Étude d'iconographie médiévale. Mélanges R. Crozet, Poitiers 1966, I. 549-555; német területről: aacheni és paderborni könyvtáblák, siegburgi eredetű szobortöredék a Schnütgen műzeumban (Köln), stb. 74 München, Bayerisches Nationalmuseum, 800 körül. Adolf Goldschmidt-. Die Elfenbeinskulpturen aus der Zeit der karolingischen und sachsischen Zeit, Berlin 1914, I. Taf. LXXXIII fig. 180. 75 Marie-Louise Thérel: Le triomphe de la Vierge-Église, Paris 1984, 50. 76 Thérel i. m. 49. 77 Kunst und Kultur im Weserraum, 800-1600, Austeilung des Landes Nordrhein-Westfalen, Corvey 1966= W. Rave: Corvey, Münster 1958, 44.; Bandmann 1972, 80. 78 Kovács: Művesség és tudomány 136; A megoldás szokatlan és nem ismerek hasonló ábrázolást. Egyrészt a könyv leginkább notesz méretű, szélessége keskenyebb, mint Krisztus tenyere. Ilyen méretű könyv nincsen, és a könyveket egyébként sem ilyen formán szokták ábrázolni. Az persze kétségtelen, hogy a sárkányon és oroszlánon taposó Krisztus-képeken a bal kézben általában nyitott könyv van. 79 Kovács: Casula 189. 80 Kovács: Iconismus 136. 81 Grammata qui sophiae quaerit cognoscere verae hoc mathesis plenae quadratum plaudet habere en qui veraces sophiae fulsere sequaces ornat perfectam rex Heinrih stemmate sectam, München, Bayerische Staatsbibliothek, Clm 4452: Peter Lasko: Ars sacra, 283, 70. jegyzet 82 En césar sophiae renitens Heinricus honore Christe stb. Schramm-Miitherich 1962, 110, 134: Lasko, Ars Sacra 284, 88. jegyzet 83 A kezdetekhez: Antonio Quacquarelli: Il leone e il drago nella simbolica dell'eta patristica, Bari 1975; К. M. Openshaw: The Battle between Christ and Satan in the Tiberius Psalter, Journal of the Warburg and Courtauld Instituts 52, 1989, 14-33.: a miseruhával egyidős ábrázolásokat tárgyalja a baseli antependium-Krisztus képével kapcsolatban: Tilmann Buddensieg: Die Basler Altertafel Heinrichs II., Wallraf-Richartz-Jahrbuch, 19, 1957, 135. 84 A jó és rossz megjelenítéséről általában, az ókeresztény és kora középkori művészetben: Beat Brenk:, Tradition und Neuerung in der christlichen Kunst des ersten Jahrtausends, Wiener Byzantinische Studien Bd. III. Wien 1966, 186-217.
