Századok – 1997

Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3

ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 51 44

Kovács: Iconismus 137. 45 München, Bayerische Staatsbibl. Clm. 4456, fol. 21r., Elbern: Der eucharistische Kelch 186, Abb. 132.; Percy Edmund Schramm: Die deutschen Kaiser und Könige in Bildern ihrer Zeit 751-1190, München 1983, 215, Nr. 124., (a továbbiakban: Schramm: Die deutschen Kaiser); Regensburger Buchmalerei von frühkarolingischer Zeit bis zum Ausgang des Mittelalters, München 1987, 32, Nr. 16., Taf. 8.; Die Zeit der Ottonen und Salier, München 161. 151. kép. 46 Keltezései a 10-11. századon belül mozognak,Gerhart Ladner: Die italienische Malerei im 11. Jahrhundert, Jb. der kunsthistorischen Sammlungen in Wien 5, 1931, 70, Abb. 35.). 47

Kovács: Iconismus 137. 48

Példaként, csak a Máriára vonatkozók közül: Haec est illa piac genetricis imago Mariae / Quae discumbenti Gallae patuit metuenti, Roma, S. Maria in Portico (S. Galla, Mariano Armellini, 1942, 775); Toutilo vero cum apud Metensium urbem caelaturus satageret, peregrini duo s. Mariae imaginem caelanti astiterant elemosinamque petebant (Ekkehardi IV Casus s. Galli, MGH SS II 59 =Julius von Schlosser: Quellenbuch zur Kunstgeschichte des abendländischen Mittelalter, Wien 1892. 150); Rheims-i Mária oltár: Et ad imaginem Dei genitricis in ipso altari, Flodoardus, Hist. Rem. II, 19, Schlosser 770; Una illarum s. Mariae imago est, abiici non debet, Libri Carolini, IV 16=ScWosser 887; Esto, imago s. Dei genitricis adoranda est, Libri Carol. IV 21. =Schlosser 1892, 952; in vico Grabadona, in ecclesia S. Iohannis baptistae imago Sanctae Mariae puerum Iesum gremio continens, Einhardi ann. ed. Pertz, MGH SS I, 211. Ezek a szövegek azonban a műtárgyleírásokból származnak, és ezért természetszerűleg a földi képmásokra, kultuszképekre vonatkoznak. Az imago a középlatin szótárak szerint sem jelent mást, mint képmást: Mediae Latinitatis Lexicon Minus, Leiden 1976, 510, ahol főképpen az uralkodói pecsétek ábrázolásai vonatkozó példákat említenek. Egyes, Kölnt ábrázoló érmeken is olvasható: Anno érsek kölni érme, rev. + IMAGO S COLONIE, 1056-75, (Kluge: i. m. Nr. 367, 34. j.) Hildolf érsek érme: azonos felirattal (Kluge i. m. Nr 368); II. Adolf von Berg gróf érme, + 1093, (Kluge: i. m. Nr. 294) 49 Bruno Reudenbach: Imago - figura, FMSt 20, 1986, 31. 50 Kovács: Casula, 193: „La figure de la Vierge qui symbolise l'Incarnation, est en même temps le symbole de l'Église". 51 André Grabar: The Virgin in Mandorla of light, in: Late classical and mediaeval Studies in honor of Albert Mathias Friend Jr. Princeton 1955, 305. 52

Az orans Mária mandorlában, mint a mennybevitel kifejezője: J. Croquison: L'iconographie chrétienne à Rome, Byz. 34, 1964, 585. A Mária-ecclesia ábrázolásokhoz összefoglalóan: Marie-Louise Thérel: Le triomphe de la Vierge-Église, Paris 1984, 73. 53 Tóth: Iconographie 219. 54

Kovács: Iconismus, 137. 55 St. Gallen, Stiftsbibliothek Evangelium longum, Ms. 53., felirata: Ascensio see Marie, Marguerite Meinz-Vonder Mühll: Die St. Galler Elfenbeine um 900. FMSt 15, 1981. 56 Meinz-Vonder Mühll: 387. 57 Peter Ochsenbein: Des Notkers Balbulus Maria Himmelfahrt - Sequenz „Congaudent angelorum" als musikalisch-sprachliches Kunstwerk, Philologia Sacra. Biblische und patristische Studien fur H. J. Frede und W Thiele zu ihrem siebzigsten Geburtstag, II. Freiburg 1993, 639. 58 Ochsenbein: i. m. 641. 59 Andreas Floriacensis: vita Gauzilini abbatis, Schlosser, Quellenbuch,183. 60

Papsturkunden 896-1046, I. Bd. 896-996, (Harald Zimmermann), Denkschriften 174, Wien: a pallium-adományozó oklevelekben a viselés napjainak meghatározásában: in assumptione beatae Dei genetricis semperque virginis Marie, vagy hasonló szövegezés: 957 (nr. 145, 263), 960 (nr. 149, 273); 969 (Nr. 192, 389); 971 (Nr. 27, 405). 61 A kialakuláshoz: Donat de Chapeaurouge: Die Rettung der Seele, Wallraf-Richartz Jb. 35, 1973, 10. 62

A kialakulás összefoglalása: Kahsnitz: Koimesis (32. jegyzet), 63 1001, Bamberg, Staatsbibliothek, Msc. lit. 5., fol. 121v. 64 Kahsnitz: Koimesis, 92,1. kép. 65 Reichenau 1007-1012, Bayerische Staatsbibliothek clm. 4452, fol. 161v, Kahsnitz: Koimesis 93, 2. kép. 66 10 10-30 körül, Hildesheim, Dombibliothek, Hs 688. 77r; Kahsnitz: Koimesis, 95,6. kép; Bernward von Hildesheim Kat. 1993, Bd. II. VII-23,480-2. 67 Chapeaurouge: i. m. Die Rettung 9-.