Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
50 TÓTH ENDRE Torcello, Treviso 1976, Nr. 90-91. A torcelloi faragvány rajzát lásd: Tóth Endre: A Szent Korona apostollemezeinek keltezéséhez, Comunicationes ArchHung 1996, 197. Az indikciós keltezéshez lásd még: Érszegi Géza i.m. (251. jegyzet). 32 Kopasz Károly 1. bibliája (Peintures et initiales de la premiere Bible de Charles le Chauve, Bibl. Nat. Paris, XVIII); Maiestas Domini elefántcsont faragvány, Trier, 970/980? Isten átadja Mózesnek a törvénytáblát (Berlin, Staatliche Museen zu Berlin, Preußischer Kulturbesitz, Inv. nr. 8505-6, Bernward von Hildesheim und das Zeitalter der Ottonen, Kat. Hildesheim, 1993. II. 192, IV 35.; III. Ottó evangeliariuma (Liuthar-evangeliarium): III. Ottó fejére teszi a koronát (kézhát), Reichenau 1000 körül, Aachen, Domschatz Inv. Nr. 25., Ernst Günther Grimme: Das Evangeliar Kaisers Ottos III. im Aachener Domschatz zu Aachen, Freiburg-Wien 1984, 19.; Bernward von Hildesheim 86. Nr. 37.; Vor dem Jahr 1000, 23. Abb. 14. nr. 36. p. 138, irodalommal; III. Ottó evangeliariuma, Reichenau, München, Staatsbibl. Hs. CIM 58= Cod. lat. 4453, fol 113.: Transfiguratio, Krisztus feje fölött lángoló végű keresztet tartó kéz: Paul Clemen: Die romanische Monumentalmalerei in den Rheinlanden, Düsseldorf, 1916,301, Fig. 217. Bambergi apokalypsis, Babylon eleste, Isten keze lángoló végű kereszt előtt, Bamberg, Staatsbibliothek, Msc. bibl. 140.,Fol 45r, Heinrich Wölfßin: Die bamberger Apokalypse, München 1921 30, 42.; a kódexhez: Peter К. Klein: Die Apocalypse Ottos III. und das Perikopenbuch Heinrichs II., Aachener Kunstblätter, 67-68, 1988-89, 5, bibliográfiával.). Rechenaui troparium, 1001 körül, Mária halála jelenet: Isten kézháta lángoló végű kereszt előtt, Bamberg, Staatsbibliothek, Msc. lit. 5. fol. 121v, Schramm-Miitherich 1962, Nr. 121; Rainer Kahsnitz: Koimesis-dormitio-assumptio, Forilegium in honorem Carl Nordenfalk octogenarii contextum, Stockolm 1987, 92, Abb. 1, 116, 11. jegyzet, irodalommal. Reichenaui lectionare és collectarium, 1010-1030 körül, Mária mennybemenetele; mellképe clipeusban angyalokkal, felette Isten kézháta lángoló végű kereszt előtt., Hildesheim, Bibl. Beveriana. Hs 688., Bernward von Hildesheim 1993, Kat. 482. VII. 24.; Kahsnitz: Koimesis, 1987 95, Abb. 6.; F. С. Heinemann: Bilderhandschrift des XI. Jhs. in der Dombibliothek zu Hildesheim, Zt. für christlichen Kunst, 3, 1890, 137-152. Melk, hordozható oltár, angyalokkal által tartott clipeusban, 11. sz. 3. negyede, Melk, Apátság, Köln und Siegburg 1975, 149, С 11. 33 Victor H. Elbern: Der eucharistische Kelch im frühen Mittelalter, Zt. der Deutschen Vereins für Kunstgeschichte, 1963, 179. (a továbbiakban: Elbern: Der eucharistische Kelch); 989 körül, Berward von Hildesheim 1993, 452, Nr. VII. 6.; Poppo von Babenberg (1016-1047) trieri érsek sírmellékletei között: Das Reich der Salier 1024-1125, Katalog, Sigmaringen, 1992, 335, 2. =Elbern Kelch 46, Nr. 33. = Ornamenta ecclesiae I 455, Nr. C. 36.; Liemar brémai érsek (1072-1101) sírjából, Das Reich der Salier 1992, 339, 2. = Elbern: Der eucharistische Kelch 68, Nr. 5., 178, 122. kép; Frigyes brémai érsek (1104-1123) sírjából, Das Reich der Salier 1992, 339. 3 stb. Észak itáliai paténán is megtaláljuk: Cividale, 10-11. század, Felle: Rivista di ArchCr., 1994 262. fig. 10, Magyarországon 12. század második felére keltezett esztergomi ezüst paténán (átm. 7,1, Pannónia Regia 1994. p. 212., 11:38). 34 Csak azokat sorolom fel, ahol a kezet kereszttel ábrázolták: 1. II. Henrik 1002-1024), Esslingen (Berndt Kluge: Deutsche Münzgeschichte von der späten Karolingerzeit bis zum Ende der Salier, Römische-germanischen Zentralmuseum, Forschungen für Vor- und Frühgeschichte, Monographien 29, Sigmaringen 1991, Nr., 4. Taf. 14). 2. Ashalm gróf (II. Henrik, 1002-1024), Esslingen; Kluge 1991, Nr. 318, Taf. 53.; 3. II. Werner strassburgi püspök (1101-1028), Strassburg: Kluge 1991, Nr. 484, Taf. 81. (alfa-omegával). 4. Udo trieri érsek (1066-1078), alfa-omegával, Trier, Kluge 1991, Nr. 347, Taf. 58.; 5. Bruno trieri érsek (1102-1124), Trier, Kluge 1991, Nr. 349,Taf. 59.; 6. Ágnes quedlinburgi apátnő (1110-1125?), Quedlinburg, Kluge 1991, Nr. 442, Taf. 74. 35 Kovács: Iconismus 137. 36 Bietmaring: Die Bedeutung, (28. jegyzet) 270-272, irodalmi példákkal. 37 Kovács: Iconismus 1988, 137. 38 Adolf Krücke: A., Der Nimbus und verwandte Attribute, Strassburg 1905, 130. 39 Csonka Ferenc fordításában (Veszprémvölgyi hexameterek, A magyar középkor irodalma, Bp. 1984, 822): Édes fája keresztnek, erős zálog kegyelemnek; Lába alatt ellenség, fényben a krisztusi fenség: Egybegyűlök szolgálnak a legfőbb égi királynak; íme, a szent anya képe ragyog csillogva az égben; Ülve mutatja a trónus a rajta uralkodó Krisztust. 40 Kovács: Casula 1958, 190. 41 Tóth: Ikonographie 220. 42 Tóth-. István és Gizella 1988, 740. 43 Kovács: Iconismus 134.
