Századok – 1997

Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3

ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 49 Györffy György: István király és műve, Bp. 1977 (a továbbiakban: Györffy-. István király); kivétel: Zsoldos Attila: Adalékok a magyar koronázási palást eszmetörténeti hátteréhez, Aetas 1993, 5-13. 11

Tóth: István és Gizella 739. 12

Kovács Éva: Művesség és tudomány a középkorban. A magyar koronázási palást készítésének egy lehetséges aspektusa, Ars decorativa 13, 1993, 29 (a továbbiakban: Kovács: Művesség és tudomány). 13

Bakay Kornél: Az államalapító Szent István, Életünk 1988, 752-757. 14

Bakay Kornél M. Flury-Lemberg 1983-as véleményére támaszkodott (Insignia Regni Hungaria I. Bp. 1983, 174.), aki szerint még kérdéses, hogy a feliratszalagok a harangalakú miseruha átalakításakor, vagy évszázadokkal később került-e a palástra. Véleményét azonban a kutatónő nem indokolta. Mellesleg ő sem kétli a ruhadarab eredeti rendeltetését: Glockenkasel volt. 1983-ban a palást vizsgálata és restaurálása még nem történt meg. Ezek során pedig semmiféle technikai kétely nem merült fel a dedikációs és a többi felirat eredetiségét illetően. A feliratos mondatszalag szervesen illeszkedik a miseruha szerkezetébe, a dedikációs feliratok István és Gizella által készíttetett tárgyakon viszonylag részletesek és hasonló szövegezésűek, a felirat all. századi és nem a későbbi betűtípusoknak felel meg (még az unciálisok előretörését megelőző korból kell származtatni). Ezért, ha Bakay K. kétségbe vonta a dedikációs felirat eredetiségét, akkor ezt megfelelő érvekkel bizonyítania kellett volna. És főleg: ha évszázadokkal későbbinek tartja a feliratot, akkor ezzel a miseruha pontos keltezését semmisítette meg! Bakay úgy választotta el a dedikációt a palásttól, hogy mindazokat a kronológiai megállapításokat, amelyek a dedikációs feliratból következnek, továbbra is kézenfekvőnek és érvényesnek tartotta. Márpedig először azt bizonyítania kellett volna, hogy a palást Szent István uralkodása alatt készült. 15

E. Nagy Katalin: i. m. 31-, 16

Sipos Enikő: Arányok és mértékek. A magyar koronázási palást struktúrája. Ars decorativa 13, 1993, 43-58. 17 Josef Braun: Die liturgische Gewandung im Occident und Orient, Freiburg i. Br. 1907. 18

Sipos: Arányok és mértékek 43. 19

Sipos: Arányok és mértékek 44. 20

Sipos: Arányok és mértékek 52. 21

Besenyő Sándor: A koronázási palást vitatott kérdései, Életünk 1991, 753-759. 22

Tóth: Ikonographie 239.; E. Nagy Katalin i. m. 40.; Sipos: Arányok és mértékek 46. 23

így Bakay: Életünk 1988, 1988, Besenyő, Életünk 1991, 753. 24

Kovács Éva - Lovag Zsuzsa:A magyar koronázási jelvények, Budapest,78-79 25

„Item ein Uiberbleibsel vom Mantel des H. Emerici": Gyulai Rudolf, PRT I 518. Kérdés természetesen, hogy a hagyománynak lehet-e hitelt adni. 26

Kovács: Művesség és tudomány 30. 27

Czobor 1900 (1. jegyzet) meghatározása helyes volt. Kovács É. szerint a kereszt alakú vonal nem kereszt. Egy keresztény, liturgikus tárgyon azonban a keresztformát Krisztus keresztje jelének kell tartanunk. Különösen akkor, ha olyasmivel társul (manus Dei), amivel együtt egyébként is ismert jelkép. 28 Általában és az eredete: Lisolette Kötsche: Hand. II., Reallexikon für Antike und Christentum, Stuttgart 1985,420-: Lexikon. II. 1970 212 - Sr. Ursula Bietmaring OSU: Die Bedeutung von Rechts und Links in theologischen und literarischen Texten bis zum 1200, Zt. für deutschen Altertumskunde, 98, 1969, 265-292, (a továbbiakban: Dietmaring, Die Bedeutung), J. Cl. Schmitt: La raison des gestes dans l'occident médiéval, Paris 1990, 93-. 29 11. század 3. negyede; az elveszett oltárkő két oldalán Ábel és Áron áldozati jelenete, Adolf Goldschmidt: Die Elfenbeinskulpturen aus der Zeit der karolingischen und sächsischen Kaiser, VIIIXI. Jarhundert, II 102.; Das erste Jahrtausend (Hrsg. Victor H. Elbern) 1962, Tafelband 397; Köln und Siegburg Weltbild und Kunst im hohen Mittelalter, Eine Ausstellung des Schnütgen-Museums der Stadt Köln, Köln, 1975, 149-15o, С 12., ahol a leírásban tévesen Ábel és Kain áldozatáról ír Anton von Euw. 30

Koronázások és trónoló epifánia; az előzményekhez: Kötsche 1985 (28. jegyzet); a románkori ábrázolásokhoz általában: Lexikon II 212.; R. Gaudin-, Les mains-divines dans l'art roman, Mémoires de la Soc. Arch, et Hist, de la Charente 1957, 7-19; J. Cl. Schmitt-, La raison des Gestes dans l'occident médiéval, Paris 1990. 31 Antonio Enrico Felle: Rinvenimenti dimenticati nella cattedrale di Benevento, Rivista di Archeologia Cristiana, 1994, 147-169; Renato Polacco: Sculture paleocristiane e altomedioevali di