Századok – 1997

Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3

48 TÓTH ENDRE Mária iránt megnyilvánuló különleges tisztelete okozta ezt a kiemelést, vagy a székesfehérvári bazilika titulusa. Akár így, akár úgy történt, mindkettő hátterében ott állt az uralkodó és hite. Ebben az összefüggésben érthető a királyi pár hangsúlyos ábrázolása a miseruhán. Nem szokásosan, megalázkodó donátorként jelennek meg, hanem uralkodói méltósággal, ahogyan az 11. század eleji németországi liturgikus könyv festményén látható: kifejezve, hogy nem egyszerú adományról van szó. István és Gizella nem csupán hálát ad és kér, hanem egyúttal őket is ünneplik: reprezentatív megjelenítésük ezért szükségszerű. Feltehetőleg augusztus 15-én — abban az évben vasárnapra esett — adta át István és Gizella a miseruhát a névünnepen a Mária mennybemenetele királyi főtemplom papjainak. Az évforduló napja ugyan korábban volt, de a koronázást nem a fehérvári Szűz Mária templomban végezték, mivel az akkor még nem létezett. Az átadásra legmegfelelőbb időpont a templom búcsúnapja volt. Alig három hét múlva pedig meghalt I. István fia, akit az apa különösen is felkészített az ország kormányzására. Imre halála a trónöröklés szűkebb, családi megoldásának a kilátástalanságát és ezzel az új rend megszilárdításának a kudarcát jelentette az öregedő uralkodónak. A halál 1031-ben, éppen uralkodási jubileumán, feltehetően a székesfehérvári kazula átadási ünnepséget követően sűlyos hitbeli próbatételként nehezedett Istvánra. Ilyen lelkiállapotból érthető meg István országfelajánlása Máriának33

9

. JEGYZETEK 1 K. B. (Hampel József): Emlékek és leletek. Szent István féle casula, ArchÉrt 1890, 332-333.; Czobor Béla, A magyar szent korona és a koronázási palást, in: III. Béla emlékezete, Szerk. Forster Gyula, Budapest 1900, 113; Czobor Béla: Egyházi szerelvények Szent István király korában, Századok 35, 1901, 1016. 2 Mivel István uralkodása korában még két további János nevű pápa kormányzott: néhány hónapig XVII. János (1003. május-november) és XVIII. János (1003-1009), az utóbbi megajándékozottként szintén szóba jöhet. 3 Asservatur modo in basilica Arnulfina pretiosa casula, missa quondam ad Iohannem papam XIX. a s. Stephane Hungarorum rege et Gisela, eius coniuge, ex dono, ut creditur, Leonis papae IX: in pallii posteriori parte hae verba aureis litteris textili opera adscripta suní.Antiquitates Árnulfinae in: Gombos F. Albin: Catalogue I 198.; és Ua.: Szent István a középkori külföldi történetírásban, Szent István Emlékkönyv III. Budapest 1938, 312, 7. jegyzet (a továbbiakban SzIE). 4 A bencés rend feloszlatáskor készült pannonhalmi leltár szerint 9 casula szent István korából származott; ezekről később azt írta Nóvák Krizosztom fő apát, hogy a bokáig értek. Kérdéses természetesen a hagyomány hitele, de, amint Gyulai Rudolf megjegyezte, a hosszuk alapján alighanem Árpád-kori miseruhákról volt szó (PRT I 518). 5 Franciscus Balassa: Casulae S. Stephani regis Hungáriáé vera imago et expositio, Vienna 1754. 6 Czobor В. idézett munkái (1. jegyzet), Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei, Bp. 1938. 7 Kovács Éva: Casula Sancti Stephani Regis, Acta HistArtium 5, 1958, 181-221 (a továbbiakban Kovács, Casula) 8 Horváth János: Legrégibb magyarországi verses emlékeink, Irodalomtört. Ért. 50, 1956, 1-19. (a továbbiakban Horváth: Legrégibb magyarországi... ) 9 Tóth Endre: Ikonographie des ungarischen Krönungsmantel, Folia Arch. 24, 1973, 219-239., (a továbbiakban: Tóth: Ikonographie); Ua.: István és Gizella miseruhája, Életünk 1988, 739-751 (a továbbiakban: Tóth: István és Gizella). 10

Kovács Éva: Iconismus casulae Sancti Stephani Regis. Vázlat: in: Szent István és kora, (Szerk. Glatz Ferenc-Kardos József), Bp. 1988, 133-144. (a továbbiakban: Kovács: Iconismus);