Századok – 1997

Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3

ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 47 koronázására, hiszen mindkettő a szertartás része. A középkori számmisztika a hármas számnak különleges jelentőséget tulajdonított. A teljességet, a befejezettséget jelentette, amit a 10-es szorzószám tovább növelt. A 30-as szám misztikus értelmezése István sógoránál jelent meg jellemzően, aki a bambergi püspökséget lehetségesen33

4

30. születésnapján alapította, és a 35-ben szenteltette fel33

5

. A számmisztika és a számokkal kapcsolatos szakrális allegóriák II. Henrik életében és környezetében nagy szerepet játszottak. Hiszen a bambergi szent István templomot 1020. április 24., vasárnap - szent György ünnepén szentelte fel VIII. Benedek pápa, 72 püspök jelenlétében: a szám Krisztus újszövetségi 72 tanítványából ered. Hasonlóképpen római koronázásán 12 szenátor kísérte, az apostolokat jelképezve 33

6

. Az apostolokra emlékeztető 12-es szám I. István életében is feltűnik, amikor a római szent István protomártir temploma mellé 12 kanonokból álló testületet alapított. 33

7

Ha pedig nem akarunk a számmisztikába bonyolódni, akkor a 15 éves indikciós periódusra kell utalni, mint a korabeli időszámítás egyik alapjára: a 30 év két teljes periódus letöltését jelentette. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a középkorban István uralkodási ideje - már a 30 is szokatlanul hosszúnak számított. Kortársai közül alig néhánynak az uralkodása ideje érte el ezt évszámot (I. Baszileiosz, másodszor is 976-1025, II. Robert francia király 996-1031);. I. István ezeket időben túlélte. Eletében három nyugati, három keleti császár és hét pápa uralkodását élte meg. A miseruha készítésével az uralkodópár a 30 éves országalapítást és házasságuk 35. évfordulóját ünnepelték. Fényes ajándékkal mondtak köszönetet Istennek. Ebbe a németeken aratott 1030-as győzelem éppúgy beletartozott, mint a korábbiak, és István ország- és egyházszervező tevékenysége. István, uralkodása folyamán éppen nem a konszolidációnak, hanem a dinasztiaváltásoknak, országok széthullásának volt a tanúja3

3

®. Magyarországon ezzel szemben uralkodása alatt ellentétes folyamatok történtek. Mindezt megköszönni és a mennyei pártfogásért hálát adni keresztény uralkodóhoz illő cselekedet volt. A hálaadás és a köszönet mellett egyben a további segítség — azaz a könyörgés — jele a miseruha, amelyet a király saját főtemplomának ajándékozott. A miseruha ábrázolásainak a programja a hálaadás és a dicsőítés gondolatkörében született, de ebbe a keresztény ima másik fajtája, a könyörgés, éppen a Mindenszentek litániájának a felhasználásával is beletartozik. E tekintetben a kazula, amelynek a mennyei Jeruzsálemet benépesítő szentek közösségét, a Mindenszenteket megjelenítő képeit a legismertebb, és az uralkodói szertartásokhoz is kapcsolódó liturgikus szövegek (Mindenszentek litániája, Laudes, misekánon-communicantes) alapján szerkesztettek, a Te Deumnak nem szöveg szerinti ábrázolása, de tartalmának kifejezője. A tervező nagyszerűen oldotta meg a feladatot: a program a hálaadásnak, a kérésnek és a liturgikus felhasználásnak egyaránt megfelelt. A mennyei sokaság élére, Krisztust és Máriát helyezte egymás mellé, egyidőben e téma németországi feltűnésével. A miseruha képeinek központi alakja természetszerűleg Krisztus, akinek áldozatát újítják fel a misében, amikor a pap a casulát viseli. A 10-11. századi mennyei hierarchiát ábrázoló, több sávban komponált képeken azonban Mária ugyan Krisztus közelében, de nem ennyire kiemelt helyen áll, mint a miseruhán. Nem tudjuk pontosan meghatározni a tervező indítékait. Nem tudjuk, hogy István