Századok – 1997

Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3

46 TÓTH ENDRE felfogásából, mind a miseruha ábrázolásaiból következnek, és amelyek ezt a le­hetőséget megkérdőjelezik. Krisztus életének a 30. évében kezdett el tanítani, és 3 évi tanítás után ítélték el és halt meg. Ezek a számok részben a későbbi exegesis eredményei. Ugyanis az Újszövetségből nem derül ki egyértelműen, hogy Krisztus a 30. vagy a 31. életévében kezdte nyilvános működését. Egyetlen dátum az, ami kétségtelen: 33 éves korában halt meg, a középkori időszámításnak megfelelően327 1033-ban volt ezer éve. Erről a dátumról ismert egyedül, hogy all. század szellemi vilá­gábanjubileumként is ünnepelték; következménye volt a nagyszámú jeruzsálemi zarándoklat, amiről Rudolfus Glabrus részletesen megemlékezett328 . Éppen, mert a miseruha keltezése hangsúlyos az 1031. évre, zár ki mindenféle más időpont figyelembevételét vagy az időpont kiterjesztését: akár Krisztus nyilvános fellépé­sének, akár a halálának ezer éves évfordulóját. Nincs olyan adat, amiből Krisztus nyilvános működése megkezdésének ünnepélyes évfordulójára, megünneplésére kellene következtetni. Mivel tehát Krisztus millenáris jubileuma, szenvedésének és halálának évfordulója 1033-ban volt, és ekkor emlékeztek és ünnepelték, az 103l-re keltezett miseruha készítését krisztusi évfordulókkal nem lehet indokolni. Es főleg: ha bármelyik krisztusi jubileummal indokolnánk a miseruha készítését, akkor értelmezhetetlen marad a királyi pár hangsúlyos jelenléte. Krisztus életko­rának, illetve 30 éves korának azonban valóban jelentősége van a miseruha ké­szíttetésénél: ez azonban közvetve érvényesült, magának a 30 éves számnak az allegorikus jelentése okozta az Ószövetségi prefigurációkkal együtt329 . Nem a krisztusi életkor, hanem a harmincas szám okozta a miseruha készítését. Mi vál­totta ki tehát a díszes miseruha készítését? Olyan esemény, ami kellőképpen ért­hetővé teszi a készítését és a program szempontjából jelentős alkalom volt. Az 1031-es év nem sikeres vagy sikertelen hadjáratok miatt volt fontos első királyunk életében. Jelentősebb volt a háborús győzelmeknél, hogy István 1031-ben ünne­pelte koronázásának, a keresztény magyar királyság alapításának harmincadik évfordulóját. Györffy György szerint 1001-re tehető a független magyar egyház­szervezet kiépítésének megkezdése is az esztergomi érsekség alapításával. Ebben az évben ünnepelte Gizellával kötött házasságának 35. évfordulóját. Az sem lehetet­len, hogy személyében is kerek évfordulót tartott, hiszen a 975-977-es évek valame­lyikében, talán éppen 976-ban született: ez esetben a készítésekor 55 éves volt. Lehet, hogy számunkra a harmincadik vagy más kerek évfordulók ünneplése modernnek tűnik. Nem így volt, noha keveset tudunk az ilyesfajta eseményekről. Megjegyzendő, hogy Gregorius szerint a 30-as és a hatvanas szám éppen a földi életre vonatkozik33 0 . A római császárkorban, különösen a későantik időben a 5, 10, 20 vagy több éves uralkodási évfordulót törvényszerűen, ünnepélyes külsősé­gek között ülték meg33 1 . Nagy Konstantin 325-ben 20 éves uralkodási jubileumára rendeztetett ünnepségeket33 2 . Nem szűnt meg ez a szokás a Karoling korban sem, noha az adatok szórványosak. III. Együgyű Károly frank király 918-ban Attigny­ban 12 tagból álló kanonoki testületet alapított a felkenése és családi ünnepek évfordulóinak megemlékezésére. A szokás utódainál is követésre talált333 . Ezek­nek az ünnepségeknek a velejárója volt az egyházi szertartás (mise) keretében elhangzó Laudes regiae is. A Laudes és a Mindenszentek litániája visszautal István

Next

/
Thumbnails
Contents