Századok – 1997

Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3

ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 45 István kazulája messze kiemelkedik nagyformátumú képegyüttese miatt, amelynek részleteit és egészét a legalaposabban megtervezték. Kiemelkedik kitűnő mesterségbeli tudással készült, nagy munkaigényű kivitelezésével. Végül a miseruhát az uralkodópár 1031-ben a még fel sem szentelt templomuknak adta. Joggal kereshetjük az adományozás különleges okát s a keresztény hitből fakadó indítékait. A miseruhával foglalkozók szinte egyöntetűen az 1030-as német háborúval indokolták a keletkezését. Érthető, hiszen a dátum közeli, a palást keltezése a német háború évét követi. Hálaadás a győzelemért valóban olyan esemény, amelylyel a program — különösen előzetes fogadalom esetében — összeegyeztethető. Györffy György a fehérvári egyház részleges felszentelésével kapcsolatos ünnepségre is gondolt32

0

. 1974-es tanulmányomban magam is elfogadtam a német háborúval való indoklást, de ezt ma már nem tartom kielégítőnek. Első királyunk súlyosabb külső és belső harcokat vívott, mint a gyors lefolyású 1030-as, sikertelen német támadás. A szó szoros értelmében ragyogó — a korban szokatlan és egyedülálló — egyházi ruha létrejöttét jelentősebb és általánosabb eseménnyel összekapcsolhatóan kell megoldanunk. II. Konrád hadjáratának idejét ismerjük32

1

. 1030. jűnius 21-én, szent Albán napján II. Konrád Niederaltaichban éjszakázott32

2

. A nehéz, vízzel elárasztott terepen Győrig nyomult. Ott visszafordulva menekült üldözői elől, és sine militia érkezett vissza a birodalomba323

. Nagy Károly 791-es hadjárata, amely Lorchból indulva ugyanezen az úton haladt, de kerülővel, Sabaria-Szombathelyen keresztül tért vissza a birodalomba, 52 napig tartott. Konrád hadjárata sem tarthatott ennél tovább. 1030 szeptember elejére legkésőbben ellenségtől mentes volt az ország. A kazula keltezése ennél az időpontnál későbbi. Készítése időtartamát nem ismerjük, de tekintettel arra, hogy professzionális munkáról van szó, nem elképzelhetetlen, hogy a háború befejezését követő időben még elkészülhetett. Viszont István és III. Konrád fia, Henrik király a békét csak a tavasz végén vagy a nyáron kötötte meg324

. A miseruhát az Ur 1031-ik évében, a 14. indiktióban ajándékozták. A dátum meghatározása fontos, mert csak annak ismeretében lehet pontosan megállapítani: a készítési szándékot és a tervezést a német háború és Imre herceg halála befolyásolta-e. A kétszeres keltezés az időhatárt leszűkíti. A korabeli évkezdeteket figyelembe véve az 103l-es év 1030. december 25-től 1031. december 24-ig tartott. Az okleveles gyakorlattal egyezően az indictio-t is kitették, ami a dátum jelentőségét hangsúlyozza. Az indikciós periódus kezdete szeptember 1. vagy 24. A keltezés tehát 1030. december 25 és 1031. szeptember 1/24 között érvényes. A dátum kizár minden olyan kombinációt, amely a miseruha tervezését vagy változtatását Imre halálához akaija kötni32

5

. Elkészülésének végső határa 1031 szeptember 1-24. Imre pedig szeptember 2-án halt meg. A tervezés és a készítés minimálisan is több hónapot vett igénybe. A munkát Imre halála már nem befolyásolhatta. Kovács Éva 1993-ban a készítést Krisztus életének ezredik jubileumával indokolta, ami a hívő István életében is meghatározó esemény volt32

6

:103 l-ben volt Krisztus nyilvános működése kezdetének ezer éves évfordulója. Elgondolása azonban nem egy nehézségbe ütközik, amelyek az újszövetségi könyvekből, a kor