Századok – 1997
Közlemények - Kozma István: Családnév-változás és történelem (1894–1956) II/383
NÉVVÁLTOZTATÁS ÉS TÖRTÉNELEM (1894-1956) 447 20. Hatvanegy esztendős cigány ember névváltoztatása. (BM ÁFI, „N. ü.", 1956. évi 11. iratcsomó, K-953-373/1956. sz. a.) „(...) A családi nevem használata reám igen sérelmes, mivel azt az itteni cigányok nagy része használja, akik putriban laknak és nem valami jó hírnévnek örvendenek, mert lopnak, csalnak, állandóan veszekszenek. Én pedig, bár drótos, helyesebben vándoriparos vagyok, már a városban lakom, a polgárság között, és éppen azért szeretném, ha ezt a kellemetlen családi nevet nem kellene viselnem. Megjegyzem még, hogy az egyik gyermekem, aki Budapesten kőművessegéd, szintén kérte családi nevének megváltoztatását ,ДК.]"-га, melyet Belügyminiszter elvtárs már engedélyezett is. (...) Budapest, 1956. október 23." JEGYZETEK 1 E tanulmány elkészítésekor főképp az alábbi munkákból merítettem: Telkes Simon: Hogy magyarosítsuk a vezetékneveket? (Budapest, 1906); Kovács Alajos: A nevek és névváltoztatások statisztikája (Magyar Statisztikai Szemle 1930/3, 228-240.), Uő: Névmagyarosítások az 1930. évben (Magyar Statisztikai Szemle, 1931/5, 527-528.), Uő: Névmagyarosítások 1931-ben (Magyar Statisztikai Szemle, 1932/1, 56-57.), Uő: Névmagyarosítások 1932-ben (Magyar Statisztikai Szemle, 1933/2, 103-105.), ); Jászi Oszkár: A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés. (Válogatás az 1912. évi kiadásból. Vál.: Litván György. Gondolat, Budapest 1986.); Hanák Péter: Polgárosodás és asszimiláció Magyarországon a 19. században. (Történelmi Szemle, 1974/4. 513-536.); Acs Zoltán: Nemzetiségek a történelmi Magyarországon. Kossuth, Budapest, 1984.); Karády Viktor: Asszimiláció és társadalmi krízis (Világosság, 1993/3. 33-60.), Uő: A vegyes házasságok Budapesten 1950 előtt. (Múlt és Jövő, 1993/2, 81-88.), Uő: Traumahatás és menekülés. A zsidó vallásváltók szociológiája 1945 előtt és után. (Műit és Jövő, 1994/2,) Uő: A Shoah, a rendszerváltás és a zsidó azonosságtudat válsága Magyarországon (In: Zsidóság, identitás, történelem, T-Twins, Budapest, 1992., 23-58.), Uő: Egyenlőtlen elmagyarosodás, avagy hogyan vált Magyarország magyarnyelvű országgá (Századvég, 1990/2, 5-37.) Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948. (Kecskemét, 1993.), Tilkovszky Lóránt: Ez volt a Volksbund. Á német népcsoport-politika és Magyarország 1938-1945 (Kossuth, Budapest, 1978.), Uő: Hét évtized a magyarországi németek történetéből, 1919-1989. (Budapest, Kossuth, 1989.), Füzes Miklós: Modern rabszolgaság. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban. (Formatív Kft, 1990. Budapest); Uő.: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. (Pécs, 1990); Svéd László: A magyar zsidóság és a hatalom 1945-1955. (Múltunk, 1993/2-3. 248-298.); Pais Dezső: Régi személyneveink jelentéstana. (Magyar Nyelv, XVII. (1921): 158-163, XVIII. (1922): 25-34, 93-100.); Benkö Loránd: A családnév-változtatás kérdései. (Magyarosan (folyóirat), 1948. évi 2. füzet, 40-45., 3. füzet, 65-72., 1949. évi 1. füzet, 1-6.); Kálmán Béla: Vezetéknevek és történelem. (Névtani Értesítő, 1. Budapest, 1979. 9-13.) Forgács Krisztina: Zsidó névmagyarosítás a 20. század 30-as éveiben (Névtani Értesítő. 12. Budapest, 1987. 149-161.); Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. 14-17. század (Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 1993.);] 2 Benkö Loránd: A magyar családnév-változtatás kérdései. Magyarosan (folyóirat), 1948. évi 2. füzet, 40-45. 3 Kálmán Béla: Vezetéknevek és történelem. Névtani Értesítő, 1. Budapest, 1979. 9-13. A „törvény", amire utal, valójában II. József 1787. 23-i rendelete, melyről az alábbiakban lesz szó. 3/a Engel Pál: Egy bácskai jobbágynévsor 1525-ből. Történelmi Szemle, 1995/3, 353-364. 4 Kovács Alajos: A nevek és névváltoztatások statisztikája. Magyar Statisztikai Szemle, 1930/3, 236. 5 Vó. Kálmán Béla: i. m. 10-12. 6 Telkes Simon: Hogy magyarosítsuk a vezetékneveket? Budapest, 1906. 54. 7 Telkes: i. m. 53. Telkes, könyvének 53-54. oldalán szó szerint közli a szóban forgó 10.426/aul. sz. alatt kelt rendelet 1. §-ának szövegét. 8 Ld. Telkes: i. m., 54-55. 9 Uo. 10 Uo. 11 Karády Viktor: Egyenlőtlen elmagyarosodás, avagy hogyan vált Magyarország magyarnyelvű országgá. Századvég, 1990/2, 8-9. E koncepció kifejtése meghaladja e dolgozat kereteit. Érzékeltetésére elég, ha az 1868:XLIV tc. preambulumát idézzük: „Minthogy Magyarország összes honpolgárai az alkotmány alapelvei szerint is politikai tekintetben egy nemzetet képeznek, az oszthatatlan egységes magyar nemzetet, melynek a hon minden polgára, bármely nemzetiséghez is tartozzék, egyen-
