Századok – 1997

Közlemények - Kozma István: Családnév-változás és történelem (1894–1956) II/383

NÉVVÁLTOZTATÁS ÉS TÖRTÉNELEM (1894-1956) 439 9. Székely szombatosok ivadékainak névmagyarosítása 1944 nyarán. Bözödújfalu, Udvarhely vármegye. (Forrás: BM ÁFI „N.Ü.", 1944. évi iratcsomók, pl. a 12.252/1944. sz. a.) „Nagyméltóságú magyar királyi Belügyminiszter Úr! Alulírott [X. Y.] fóldmíves, bözödujfalui lakos, székely nemes szombatos ivadék, úgy a magam, mint testvérem, [X. R], valamint törvényes gyermekeim ... nevében mély tisztelettel beterjesztem jelen kérésemet az alábbiakban. A magyar törvényhozás bölcs intézkedése alkalmat adott nekünk szombatos származású székely ivadékoknak, hogy az elődeink által 75 évvel ezelőtt elkövetett nemzetellenes hibát helyre hozhassuk és visszatérhessünk a magyar keresztény népközösségbe. Mi, fentnevezettek — hála Istennek — a mellékelt hiteles másolatban igazolt tanúsítványos székelyek úgy fajilag, mint vallásilag visszanyertük keresztény hitű magyarságunkat, de még a múltra emlékeztet a [„X"] családnevünk. Ennek megváltoztatása lévén visszaszerzett magyarságunk biztosítása céljából új családnév-használatának engedélyezésére (sic!), mély tisztelettel kérem a következő három családnév: [„Á"] - [„N"] - [„L"] valamelyikének használatát engedélyezni. -(...) Bözödújfalu, 1944. június hó 8-án. Mély tisztelettel: [X. YJ" [A tanúsítványon a következő szöveg olvasható:] „Hitelesített másolat. Magyar Királyi Igazságügyminiszter, 36.380/13. szám, 1942. I. M. IX. Tanúsítvány, Az 1941. XV t. c. 16. §-ában foglalt felhatalmazás alapján kiadott 71.000/1941. I. M. számú rendelet 1. §-a alapján tanúsítom, hogy [X. Y.] aki -ban, 18.. évi hó .... -án született, [X. Q.] és [R. R.] házasságából és unitárius vallású, mint erdélyi szombatosok ivadéka az 1939. évi IV törvénycikk, az 1941. évi XV törvénycikk és a zsidókra vonatkozó egyéb jogszabályok alkalmazása szempontjából a nem zsidókkal esik egy tekintet alá. Házasságot azonban nemcsak zsidóval, hanem olyan nem zsidóval is tilos kötnie, akinek egy vagy két nagyszülője az izraelita hitfelekezet tagjaként született. A jelen tanúsítványban megnevezett személytől hatósági eljárás során, nem zsidó származásának igazolása végett a 71.000/1941.1. M. számú rendelet 3. §-a értelmében további okiratok bemutatását követelni nem lehet. Budapest, 1942. évi május hó 23. napján. - E H. - A miniszter rendeletéből: Sárffy. s. k. kir. kúriai bíró, ügyosztályvezető." 10. Részletek német származású kérelmezők folyamodványaiból, 1941-1943. a.) Három fivér kérelme, akik Baranya vármegye mohácsi járásának egyik olyan községében születtek, ahol 1910-ben a lakosság 26%-a német anyanyelvű volt. Közülük ketten ugyanott laknak, kereskedők, egyikük pedig a fővárosban BSZKRT alkalmazott. A dokumentum a BM ÁFI „N.ü.", 1941. évi iratcsomók, 50.349/1941. sz. a. található: „(...) Kérelmünk támogatására szabad legyen elmondanunk, hogy minden tekintetben megbízható, büntetlen előéletű becsületes magyar érzésű emberek vagyunk, és az úgynevezett Volksbund párt (sic!) tagjai sem vagyunk, sőt még beszélni sem tudunk németül, tehát csak magyarul érzünk és gondolkozunk. (...)" [1941. július 23.] „Kérjük a Nagyméltóságú Belügyminiszter urat, méltóztassék indokaink figyelembe vétele mellett a kért három név közül lehetőleg a legszebben hangzó magyar nevet soron kívül megadni. Tekintettel arra, hogy önállósítás előtt álló kereskedők vagyunk, és kívánatos, hogy minél szebb magyar nevek legyenek közszemlére kiírva a cégtáblákon. - (...)" [1941. augusztus 29.] b.) Részlet egy Szatmár vármegyei község római katolikus esperes-plébánosának kérelméből. (BM ÁFI „N.ü.", 1943. évi iratcsomók, 22.789/1943. sz. a.) „Alulírott [B. E] [v-]i róm. kath. esperes-plébános, mély tisztelettel kérem Nagyméltóságodat, hogy idegen hangzású vezetéknevemnek [BJmagyar névre való változtatását engedélyezni kegyeskedjék. Indokaimat a következőkben foglalom össze: 1./ A huszonkét éves román megszállás alatt már mint felszentelt pap állandó tagja voltam az erdélyi magyar pártnak és mint [EJ nagyközségnek plébánosa, az ottani sváb harcokban a magyar társadalom vezetője és a magyar iskola fenntartója. A magyar gondolat kemény fenntartása miatt