Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 43 megalázkodik: a szentelendő pappal vagy püspökkel azonosam, kezét keresztalakban széttárva fekszik a templom padlóján. A laudeseket a királykoronázások alkalmával és különösen az uralkodó személyes jellegű évfordulóin: koronázási és születésnapi jubileumain énekelték31 5 . Ezeket a szertartásokat egyaránt jellemzi a hálaadás és a könyörgés. Hálaadás Isten kegyelméért, könyörgés a szentek közbenjárásáért és segítségükért. A miseruha egészének jelentése sem lehet más. Azok a liturgiák, amelyekhez a Mindenszentek litániája és a Laudes hozzátartoznak, István életének jelentős, maradandó eseményeivel állnak kapcsolatban: királlyá kenéséhez a litánia, születésnapi és koronázási évfordulóinak ünnepléséhez a laudes kapcsolódik. Mindezek jelentőségét fokozza, hogy az első magyar király koronázásáról van szó, egy űjonnan kereszténnyé lett uralkodó és népe esetében. Mária assumptiós típusa a fehérvári bazilika titulusából következik. A kazula tervezője tudva mindezek teológiai jelentését, állította össze a képeket. Elgondolása tökéletes rendben valósult meg. A mai embernek bonyolultnak vagy idegennek tűnő tartalom a Karoling korra, illetve az Ottók idejére kialakult szertartások és uralkodókultusz eszmeiségének egységbe hozott képi megjelenítése. A felhasznált szövegek tudása pedig egy valamennyire is képzett egyházi embernek, papnak, sőt a liturgiát és a szövegeket kicsit is ismerő hívőnek a vérében volt. A miseruha ábrázolásainak megtervezője a műfajon belül monumentális alkotást hozott létre. A mennyei hierarchia csoportjainak ritmikusan ismétlődő sávokba rendezése a könyvfestészet 10-11. századi, sávokba rendezett Mindenszentek ábrázolásainak megoldásának figyelembevételével készült, de a miniatúrák kis felületeinél gazdagabb, tartalmasabb, részletezőbb bemutatására nyílt lehetősége. A formai megoldások között számos olyan figyelhető meg, amelyek segítenek meghatározni azt a művészeti kört, amiből a tervező forrásként kiindulhatott. Az egymás alatti sávos tagolás a Mindenszentek ábrázolások, valamint az Utolsó ítélet-tematikájú képek sajátja volt: ez a kompozíciós megoldás azonban elterjedtebb volt annál, mintsem a tervező(k) műveltségére következtetni lehetne belőle. Egyes részletmegoldások azonban sok minden elárulnak. Ezek közé tartozik a keresztes manus Dei, amely a késő-Ottó-kori (III. Ottó és II. Henrik uralkodása alatt készült) miniatűrák egy csoportjára jellemző, amelyeket a reichenaui scriptorium működésével kapcsolnak össze és korban kissé megelőzik a miseruha készítését. Művészeti hatásuk lehet a 2. mandorla orans Mária ábrázolása: következménye a Reichenauban kialakult Mária halála képek, különösen az imago clipeatában ábrázolt orans Mária mintájára. A királyi pár ábrázolási módja: a vértanúkkal (a szentekkel) azonos sorban és azonos módon a Ottó és II. Henrik-kori liturgikus könyvek uralkodóképeinek szemléletét követi. A titulusok közvetlenebb forrásai általános tartalmuk miatt nem használhatók fel valamiféle területi elhatárolásra, bár lehetséges, hogy további vizsgálatuk eredményt hozhat. A dedikációs sorban az anno incarnationis Christi formula délnémet-bajor területre mutat. A miseruha stílusának elemzésénél Kovács Éva is a délnémet és reichenaui hatás jelenlétére következtetett316 . A délnémet-reichenaui hatás jelentkezése a miseruhán nem jelent különlegességet. Aligha kétséges, hogy a magyar egyházszervezés e legkorábbi szakaszában a papság és a szerzetesek jelentős része délnémet területről érkezett Magyarország-
