Századok – 1997

Közlemények - Kozma István: Családnév-változás és történelem (1894–1956) II/383

NÉVVÁLTOZTATÁS ÉS TÖRTÉNELEM (1894-1956) 409 A kérelmezők eredeti neve A kérelmezők születéskori felekezeti hovatartozása A kérelmezők eredeti neve Izraelita Róm. kat. Prot. Gör. kat. Gör. kel. Nincs adat Sorössz. 38 19 2 59 Magyar 0 64,4% 32,2% 0 0 3,4% 5,5% 5,0% 12,1% 6,9% 5,5% 5 29 3 1 38 Egyéb 13,2% 76,3 7,9% 0 2,6% 3,5% 14,7% 3,8% 1,9% 5,6% 3,5% 22 6 2 30 Visszanémetesítő 0 73,3% 20,0% 6,7% 0 0 2,8% 2,9% 3,8% 2,6% 2,8% 3 3 Nincs adat 0 0 0 0 0 100% 0,3% 10,3% 0,3% Oszlopösszes 34 759 157 76 18 29 1073 Oszlopösszes 3,2% 70,7% 14,6% 7,1% 1,7% 2,7% 100,0% [Magyarázatát ld. a 3. táblázatnál.] Ezek az adatok visszatükrözik a területgyarapodások, a regermanizációs törekvések és a zsidókkal szemben egyre erősödő diszkrimináció történeti fejleményeit. A szláv származású néwáltoztatók között a Felvidék egy részének visszacsatolásával megemelkedett az evangélikusok aránya, miként Kárpátalja és Délvidék részleges visszatérésével emelkedett a rutén és a szerb származásúak részvételi hányada. - Észak-Erdély reintegrációjával függ össze a román nevűek (részben román származásúak, részben románosított nevű magyarok) részarányának felívelése. — A korábban magyarosított nevű német származásúak körében 1940 utolsó hónapjaiban megindult az eredeti német nevük helyreállítására irányuló mozgalom. (Ez is azt illusztrálja, hogy egyrészt: az asszimiláció nem egyirányú, nem visszafordíthatatlan folyamat; másrészt azt, hogy a korábbi névmagyarosítások nem elhanyagolható része nem belülről vezérelt, öntudatos lépés volt, hanem aktuális külső kényszer- és haszontényezők nyomásának engedő, „beletörődő" aktus.) Másfelől az is kétségbevonhatatlan, hogy a névmagyarosító német származásúak aránya is nőtt a korábbiakhoz képest. A reintegrált területeken részben külső nyomásra (közigazgatás, hadsereg, egyesületek stb. (ld. Függelék 6.), részben önkéntes alapon indult meg a névváltoztatási mozgalom. A körülmények és a motivációk tekintetében sok az azonosság a trianoni területek és a visszacsatolt országrészek névváltoztatásai között. Ugyanakkor a reintegrált területek névváltoztatásai között speciális indítékok is közrejátszottak. Ezek közül most csak az alábbiakat kívánom kiemelni. - A viszszacsatolt területek nem magyar nemzetiségű, de magyarul tudó néwáltoztatóinak kérelmeit olvasva nem lehet nem észrevenni azt, hogy sokuk magyarosító lépését az új impérium iránti lojalitás kinyilvánításának szándéka vezérelte. (Nem tudhatták, mit várhatnak az új hatalomtól.) - Több, Romániától visszacsatolt területen élő néwáltoztató kérelmében olvasható, hogy a román gyakorlat a görög katolikus vallású magyarokat — mint „elmagyarosodott románokat" — besorolta a román nemzetiségűek közé, s a hatóságok nyomást gyakoroltak rájuk, hogy az