Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
40 TÓTH ENDRE a Szűz Mária címére. Ezért nem tudok egyetérteni azzal az elgondolással, miszerint „Az egész programot Krisztus és követői, Jeruzsálem uralják. Mária istenanya kultusza a háttérbe szorult, ami annál inkább meglepőbb, mert neki szentelték a bazilikát. Ez alátámasztja azt a felfogást, hogy Szűz Mária kiemelkedő tisztelete csak utóbb kapcsolódott a szent királyhoz"28 5 . A tervező nem Máriát, az Isten anyját vagy életének valamelyik eseményét állította a képegyüttes középpontjába (amint azokon a mozaikokon, freskókon és domborműveken, ahol a sok alakos kompozíció középpontjában Mária saját személyében, vagy mint az egyház megszemélyesítője jelenik meg). A miseruhán a mennyei hierarchiában Mária ott áll a kiemelt helyen, éppen az assumptio — tehát aktualizált — képtípusban, ami őt Krisztus jobbján megilleti. Ha arra gondolunk, hogy a 10-11. századi mennyei hierarchiát ábrázoló kódexfestészetben Mária alakja belesimul a csoportos alakokba - angyalok vagy apostolok közé, akkor érthetjük meg, hogy a miseruhán az Isten anyja valóban kiemelt helyre került, megelőlegezve a Regina Coeli tematikájű képeket28 6 . Hogy a 11. század közepére az egyetemes egyházban kibontakozó Mennyek Királynője28 7 megfogalmazás éreztette-e hatását, vagy sajátos helyi alakulás eredménye volt, nem tudom. Nemcsak Hartvik püspök adja István király szájába a Világnak Úrnője, Ég királynője szavakat28 8 , hanem a Nagy legenda (c. 10) is elárulja, hogy az augusztus 15-i festivitas assumptionis eiusdem virginis sine additamento proprii nominis ipsorum lingua regine dies vocitetur289. A szerző a szent achscin Maria (Halotti beszéd), azaz a Boldogasszony ünnepét fordította latinra, az asszony szó régi jelentésének megfelelően290 . Ez pedig nem a szerző ötlete, hanem a korabeli magyarországi gyakorlat, szóhasználat lejegyzése29 1 . Hogy ez az elnevezés milyen régi volt, és milyen konkrét esemény váltotta ki, vizsgálható. Másból, mint István felajánlásából, aligha keletkezhetett: ha egy országot felajánlottak Szűz Máriának, az mintegy az ország királynője lett29 2 . E tekintetben különösen fontos az 1015-ös hildesheimei Bernward - evangeliarium „Maiestas Mariae" képe, amelyen egy hármas árkád előtt két angyal koronázza meg Máriát293 :az Ég királynője elképzelés I. István korában korszerű és a kulturális kapcsolatok miatt a király számára megismerhető volt noha Mária megkoronázása és a mennyek királynője megfogalmazás mind az irodalomban, mind a képzőművészetben éppen csak kialakulóban volt; a témának a 10-11. századból alig néhány képi megfogalmazása ismert29 4 . A mennyei hierarchia megjelenítését a mennyei város segítségével elősegítette az apostolok árkádsoros ábrázolása a Szent János jelenések alapján: a város a 12 kapuval. Nem tudok állást foglalni a tekintetben, hogy a várfalakon mozgó kis alakok a jeruzsálemi templom 1009-ben történt lerombolására és 1027-es felépítésére vonatkoznak-e29 5 : az értelmezést kétli Kovács Éva is29 6 . Györffy Gy. szerint a félig elkészült paláston német háborű után, Imre halála miatt változtattak. Két mártír helyére a fiukat vesztett mártír szülők, István és Gizella kerültek. Ez az elképzelés azonban idegen a középkori vallásos meggyőződéstől, miszerint a keresztény halál a siralom völgyéből szabadít meg, és elvezet Isten boldogító látásához29 7 . A miseruha keltezése eleve kizárja, hogy a tervezé-
