Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 41 sekor Imre halálát figyelembe vegyék. A liturgikus öltözetet akkor már minden bizonnyal átadták rendeltetésének. Az ikonográfiái program vizsgálatánál a legnagyobb problémát a vértanúkkal azonos minőségben (azonos körgyűrűben), azonos keretezésben és formában megjelenő királyi pár jelenti. István és Gizella legkevésbé sem a szokásos, megalázkodó, donátori testtartásban és a szenteknél nem kisebb méretben jelenik meg a vértanúk élén. A szokatlan donátor-ábrázolásnak egyrészt formai, másrészt tartalmi oka lehet. A formai oka a miseruha ábrázolásainak szerkezetéből következik. A legalsó sor kör alakú mezősorát másféle megoldás megtörte volna. Igaz ugyan, hogy a királyi pár a vértanúkkal azonos méretben látható, de centrális helyük mégiscsak a függőleges tengely aljára esik, ami egyben a miseruhának is a legalja. Ez a hely, ahol a későbbi miseruhákon meg szokták örökíteni az ajándékozót, például a címerével. A példa ugyan késői, ugyanazon a tárgytípuson belül azonban a donátorok számára lehetséges helyet elárulja. A tartalmi ok általánosan a miseruha keletkezési körülményeivel és programjával, speciálisan pedig a hátoldal függőleges tengelye ábrázolásainak jelentésével is összefügg. A királyi pár és gyermekük képe — még életükben — olyan típusban, ami nem egyezik a korban szokásos megalázkodó donátor ábrázolásokkal, arra mutat, hogy a palást keletkezésének oka nem egyszerű adományozás volt. A Mindenszentek litániáinak a végén, valamint a Mindenszentek himnuszokban29 8 nemegyszer az uralkodót és családját is megnevezik, érte könyörögnek. Hasonlóan a frank területen kialakult, és az uralkodókultusz fényét emelő, a Mindenszentek litániájával rokon a Laudes regiae-ben299 . Ezeket, az ókori szertartásrendből eredő uralkodó-üdvözléseket a Karoling kortól30 0 a világi uralkodó, a pápák, püspökök megjelenésekor énekelték az egyházi szertartásokon és ünnepeken30 1 . E szövegek kötött szerkezetét követik a casula képei. Christus vincit, Christus régnât, Christus imperat-tal kezdődő szövegben302 a szentekhez könyörögnek az uralkodóért, a pápáért, püspökökért a következő csoportosításban: Mária, az angyalok, Keresztelő Szent János, majd néhány apostol, vértanű és szent következik (I. tábla): litániaszerűen könyörögnek az uralkodóért és családjáért. A miseruha hátoldalán a főtengely képei követik ezt a szöveget. Krisztus, Mária, az angyalok állnak a szöveg élén, s ugyanígy a miseruha legfelső regiójában. A felső (3. sz.) mandorla a Christus vincit szavakat parafrazálja szövegben és ábrázolásban hűen. Az alsó Krisztus-mandorla (4. sz. maiestas Domini) felirata összevonja az akklamáció Christus régnât, Christus imperat szavait: Christus regnans et domináns. A megfelelés tökéletes. Ezután kérik a szenteket az uralkodó érdekében, aki a miseruhán feleségével és gyermekével a legalsó helyre került. A mennyei régiók, a győzelmes és világkormányzó Krisztus alatt István, mint keresztény uralkodó: rex et sacerdos a késő-karoling, Ottó-kori császári ideológia értelmében irányítja a reábízott ország sorsát, mint Krisztus földi képviselője. Istvánt, Gizellát és Imrét olyan a szellemi háttérrel ábrázolták a miseruha háttengelyének a legalján, amint az Ottó-kori és szász császárokat a liturgikus kódexek (evangeliariumok, sacramentariumok, perikópás könyvek) reprezentatív képein. Ez a típus a 11. század végéig - az invesztitúra harcig jelen van303 és
