Századok – 1997

Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3

ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 39 litánia segítségével. A képegyüttes a mennyei hierarchia megjelenítése. Minden­szentek litániája ábrázolás sem létezik! Van azonban Mindenszentek ábrázolás, amely a későkaroling Ottó-kori művészetben miniatúrákon, később pedig falfest­ményeken fellelhető. Következtetéseimet félreértették, amikor a Mindenszentek litániájának az ábrázolásáról beszéltek. Györffy György ekként írt: „van egy olyan vitatható elgondolás is, amely szerint a Mindenszentek litániáját tükrözi úgy, amint egy 10. századi freisingi kódex fenntartotta"27 7 . A szenteket területenként is változóan felsoroló litániák ismeretében nem lehet szó arról, hogy a casula éppen és pontosan az analógiaként említett litániát tükrözze. A freisingi litánia egy volt a litániaszerkezet ismertetésére a sok közül; mint a palást képeihez leg­közelebb állót választottam ki. Természetesen nem lehet elvárni, hogy a litánia összes szentjét ábrázolják, mert nem férnének el a miseruhán. Éppen a Minden­szentek litániája ad azonban lehetőséget arra, hogy országonként, templomon­ként, kolostoronként, szerzetesrendekként vagy a liturgikus felhasználástól füg­gően szűkítsék vagy bővítsék a kötött szerkezeten belül a szentek névsorát. Egyes litániákban a vértanúk száma akár százra is bővülhet27 8 , máskor viszont csak néhányat említenek, ám mindig azonos a hierarchikus rend! A Pray-kódex litá­niája csak a szentek osztályait sorolja fel, anélkül, hogy Márián kívül egyetlen szentet is név szerint megnevezne27 9 . Bakay Kornél sem tett különbséget a Min­denszentek litánia alapján készült tervezés és litánia ábrázolása között: az esz­tergomi rituálé Mindenszentek litániáját (mint a litánia eredeti szövegét, kiemelés TE) idézve, annak sajátosságait nem találta meg a koronázási paláston28 0 . A „Bárány imádását" (liturgia caelestis) a kódexfestészet és a későbbi mű­vészet nemcsak az apocalypsis 24 aggastyánja végzi, amint az például a regens­burgi St. Emmeran Codex Aureusának miniatúráján (870 körül) látható281 , hanem a mennyei karok teljessége28 2 (angyalok, próféták, apostolok, vértanúk, hitvallók): ez a Mindenszentek leggyakoribb ábrázolási típusa. Krisztust vagy saját képében dicsőítik a mennyei karok, vagy, mint az Áldozati Báránynak hódolnak28 3 . Ez az a két téma, amelyen a mennyei hierarchia leginkább megjelenik. Az 1. mandorla felirata világos: a concio celi nem más, mint, a Mennyei Jeruzsálem égi gyülekezete, azaz a Szentek közössége, a Mindenszentek, akik a miseruhán ka­ronként, az ábrázolásokon szokásos módon foglalnak helyt. Ok azok, aki öt rendbe osztva dicsőítik az Urat a Kopasz Károly udvari műhelyében készült sacramen­tárium két oldalas miniatúráján28 4 jelezve égi besorolásukat, ami a Mennyei Li­turgia végzésénél megilleti őket Isten színről színre való látásában. A képegyüttes középpontjában nem a jelkép, a Bárány, hanem Krisztus van mandorlában, an­gyalokkal körülvéve. Tartalmi előképe (a hasonló ábrázolásokkal együtt) a mise­ruha kompozíciójának, azonban a későkaroling Ottó-kori kompozíciós szokásnak megfelelőn két oldalas ábrázolásban. A miseruhán is Krisztus áll, nem a Bárány: a mandorla alján a kehely jelzi a tárgy miseruha rendeltetését. Tehát a legfelső sávban lévő 1. mandorla Krisztus képe és felirata megadja a miseruha ábrázolá­sainak a témáját, a mennyei királynak szóló szolgálatot, ami a szentek egyezsége, az összes szentek által valósul meg; a legfelső sávban, a bal, alacsonyabb rangú helyen álló 2. mandorla Mária képe, pedig az assumptio érzékeltetésével közvet­lenül is utal a paramentum rendeltetési helyének, a székesfehérvári templomnak

Next

/
Thumbnails
Contents