Századok – 1997
Tanulmányok - Hámori Péter: Kísérlet egy „Propagandaminisztérium” létrehozására. A Miniszterelnökség V. Társadalompolitikai Osztályának története 1938–1941 II/353
KÍSÉRLET PROPAGANDAMINISZTÉRIUM LÉTREHOZÁSÁRA. 377 szági látványtól megrémült Imrédy kormányzati politikája hovatovább azokat az elveket sértette, melyeknek képviseletében ugrott a közélet élére." Ugyanitt említi, hogy Teleki őt s a könyv megjelenésekor még szintén élő Thuránszky Lászlót hívta tanúnak arra, hogy nem akar háborút, mert Németország veszíteni fog. (Kovrig: Magyar társadalompolitika i. m. 174-175. Az Imrédy és Kovrig közti viszony megromlására utal az is, hogy Kovrig nem ment el Imrédyné január 10-i estélyére (Levelének kéziratos fogalmazványa: O. L. Me. V О. - 1. cs. a. dossz. számozatlan f.) 141 „A m. kir. miniszterelnökség V osztályának sürgős akciói"; 1939. február 25. O. L. Me. V О. 1. cs. с. dossz. 75-96. f. 142 Az Országos Filmügyi Bizottság miniszterelnökségi hatáskörben volt; hasonlóképpen az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság is. Utóbbinak az alelnöke Kovrig Béla, tagjai „a Miniszterelnökség Propagandaosztálya (sic!) részéről Köncse Jenő, Asztalos Miklós és Pataky Mária. (Magyarország tiszti cím- és névtára, 1940. 57.) A két intézmény működéséről töredékesen és elfogultan Bokor László (Dobozba zárt háború. Budapest, 1973. 337-338) számol be; hasonlóan részleges és pontatlan Sándor Tibor írása is. (Őrségváltás. A magyar film és a szélsőjobboldal a 30^10-es években. Budapest, 1995. 35-38.) 143 A gondolat nem lehetett idegen Telekitől sem, annál is kevésbé, mert XI. Pius ezt az ellenőrzést tartotta elfogadhatónak. (Vigilanti cura körlevél; Budapest, 1937.; 12-13, 15„ stb.) 144 Például a rádióügy, faluplakát, stb. ügyében 145 Az előbbiek Népakadémiát, az utóbbiak a téli tanfolyamot végezték el. 146 Teleki már legelső nyilatkozataiban megígérte a korporativ reformot (Magyar Nemzet 1939. május 12.; Képviselőházi Napló XXI. köt. 496 ), ugyanakkor az olasz vagy a német „szakszervezeteket" — Kovrighoz hasonlóan — teljességgel elvetendő útnak tartotta ("alapelvükből folyó kétségtelen hátrányuk, hogy a szervezkedési monopólium a szervező erők eltespedéséhez, a társadalmi öntevékenység marazmusához vezet." Kovrig: Szociálpolitika; i. m. 53.) 147 Adriányi Gábor előadása a Rerum Novarum enciklika 100. évfordulóján tartott konferencián. (Bp., 1991. október 3.) 148 ya r ga László cikke (A Szív 1977/11. 495-499); „(Kerkai páter) anyagi gondja csak 1939-ben szűnt meg, amikor Teleki Pál miniszterelnök lett és nagy összeggel támogatta... Kovrig Béla a páternek odaadó barátja lett, s így sikerült neki egy sor új vidéki főiskolát szervezni." (Uo. 497.) 149 Ugrin i. m. 101-120. 150 Lásd a rövidebb, négyoldalas Magyar Célt (ezt az EMSZO-val közösen adták ki) és a hosszabb Vezérkönyvet. Mindkettőt Budapesten nyomták, 1938-39-ben, az előbbi egy részét a Miniszterelnökség megrendelésére! (O. L. Me. központi iktatású iratok, K-27, V cs. 2. dossz. 3. f.) 151 Jellemző erre Vida István megfogalmazása: a páter „új Kapisztránként ment a nép közé, oldalán Hunyadi helyett Telekivel, néhány halnikész hadnagy és számtalan vegyesérdekú szurkoló kíséretében." (Vida István: Melyik reformkor? In: Új reformkor, i. m. 17.) 152 O. L. Me. V О. 2. cs. p. dossz., 160-163. 153 Pedig „Népi mozgalmunk propagandaterve" címú levelükben nemcsak „eszközeiben új, módszereiben fasiszta jellegű, tempójában forradalmi" propagandát ígérnek, hanem kijelentik: „Végső célja a propagandaharcnak, hogy... nagy tömegek elé vetíti a kormányelnöki programot, mint a magyar hazának s a krisztusi világnézetnek egyetlen mentőkötelét." (Uo. 143-144. f.) A támogatás elmaradásának, illetve csekély és rendszertelen voltának egyébként inkább gyakorlati okai lehettek, nem pedig politikaiak. 154 Uo., 172-174 186.; Ugrin i. m. 103-104. 155 A Hivatásszervezet leginkább a szociáldemokraták által még be nem szervezett kisipari munkásságot igyekezett meghódítani. (Vida István-. A munkásmozgalom másik oldala: keresztény szakszervezeteink K. Sz. [Róma] 1978. dec.; A szegedi Hivatásszervezet három éve, Összeállította dr. Radnay Mikes; Szeged, [1941.] (továbbiakban A szegedi HSz i. m.) 3. p ) Az EMSZO a Quadragesimo Anno enciklika kiadásának 7. évfordulójára általános megrökönyödést okozóan nagylétszámú gyűlést hívott össze a Tattersaalba: 25 ezer fiatal munkás hallgatta a szónokokat... (Katolikus Szemle 1938. június; 356-358.; Függetlenség 1938. május 16.; Jövőnk 1938. 11. sz. 1.; az O. L. Me. V О. 4. cs. q. dossz. 157-158 f. — lényegében jelentés a megmozdulásról — pontatlanul HSz-gyűlésként említi... 156 Pl. a mezőgazdasági tagozat „Népvezetői tanfolyamáét", összesen 15570 Pengővel; O. L. Me. V О. 4. cs. b. dossz. 8-9. f. 157 Uo., q. dossz. 1-16 és 93-94. f. Az említett gyűlés számára is a Miniszterelnökség bérelte ki a Tattersaalt. Uo. 92. f.
