Századok – 1997
Tanulmányok - Hámori Péter: Kísérlet egy „Propagandaminisztérium” létrehozására. A Miniszterelnökség V. Társadalompolitikai Osztályának története 1938–1941 II/353
KÍSÉRLET PROPAGANDAMINISZTÉRIUM LÉTREHOZÁSÁRA. 375 104 A Katolikus Szemle 1938. február számában (93-96.) 105 „Azonnal megvalósítható szociálpolitikai intézkedések" Előterjesztés a M. Kir. Miniszterelnöknek (dátum nélkül, de sejthetően nem sokkal a Felvidék visszatérte előtt készülhetett) O. L. Me. V О. 3. cs. i. dossz. 192-195. f. 106 A tervezet alaposságára jó példa, hogy részletesen kimutatja a felhasználható forrásokat is. A bánya-biztosítás reformja pedig rendkívül esedékes volt: a bányászok nyugdíját ugyanis jóval az ipari munkásoké előtt rendezték, így — jelentősen nagyobb kockázatuk dacára — relatíve roszszabb helyzetbe kerültek. Ezen a ponton egyébként Kovrig is őszinte felháborodással beszél a bányaállapotokról; érdekes, hogy itt a politikai-propagandisztikus kihatásairól sem szól a kérdésnek, pedig a nem sokkal korábban lezárult pécsi bányássztrájk az egész országot megrázta. (Csépányi i. m. 51-53.) 107 A Mezőgazdasági Kamarák 1938 nyári-őszi havijelentései inkább egy kelet-nyugati bérkülönbséget mutatnak. (O. L. Me. V О. 2. cs. j/5., j/6., j/7 dossz.) A mezőgazdasági bérkérdés komoly ellentéteket szított (Pl. Rothmeyer Imre OMGE főtitkár cikke. K. Sz. 1938. október 600-601.). Figyelembe kellett venni a Magyarország ellen irányuló felvidéki cseh (s még inkább szlovák) propagandát, s azt is, hogy a visszacsatolt területek mezőgazdasági munkavállalói földosztásra számítottak - e helyett azonban nem egy esetben lényegesen rosszabb helyzetbe kerültek a bécsi döntés után. 108 Például a mezőgazdasági minimumbéreket eleinte csak a Kovrig általjavasolt területeken emelték meg, később pedig országosan is. (Mezőgazdasági Kamarák 1938 októberi és novemberi havijelentései; O. L. Me. V О. 2. cs. j/5., j/6., j/7 dossz.) 109 Shvoy, i. m. 169. és 238. 110 Megreformálták a bányanyugbér- és rokkantsági biztosítást (Csépányi, i. m. 132-136.), az ipari alkalmazottak kötelező minimáljavadalmát is keresztülvitték, de az állami alkalmazottakra való kiterjesztést már nem (O. L. Me. V О. 4. cs. v. dossz. 1476. f.) A családvédelmi program (O. L. Me. V О. 2. cs. i. dossz. 198-199. f.) is csak részben, és más formában valósult meg, már Teleki Pál miniszterelnöksége alatt (Érdekes módon Kovrig erre vonatkozó javaslata szinte szó szerint követte Kálnay Miklós korábbi tervezetét (A magyar szociálpolitika állása; Magyar Közigazgatás, 1937. január. 1-5.) 111 A terv szerint minden nap az elemi iskolás gyermekek 3-3 kockacukrot fognak kapni. Még azt is kiszámították, hogy ez országosan évi hány szem [!] cukrot jelentene. A már-már komikus aprólékosságra jellemző, hogy még azt is előírja: „a cukrot... feltétlenül... az iskolában kell elszopogatni". O. L. Me. V О. 3. cs. i. dossz. 196. f. A tervet említi Csöppüs István is (Komáromi norma - Egy szociálpolitikai kísérlet. Századok, 1992/2, 276.). 112 Az iraton aláírás nem található. 113 Az előterjesztő javasolta még azt, hogy a „Gyermekcukor" nevet cseréljék fel az „Imrédycukorra"... 114 Annak ellenére, hogy megvalósítását Imrédy képviselőházi bemutatkozó beszédében és később is többször megígérte (Képviselőházi Napló XVIII. köt. 601.; a kaposvári gazdagyűlésről: Függetlenség, szept. 6.) 115 Mihelics Vid: Világproblémák és katolicizmus, Budapest, 1937., 143.; Kovrig Szociálpolitika, i. m. 65.; Esztergár Lajos: A szociális munka vázlata. Pécs, 1939., 8. 116 Pl. a Weiss konszern ingyenes hajókat indított hétvégenként a munkáscsaládoknak (Fg., 1938. július 24. ), a Gamma pedig művek buszokat bérelt balatoni kirándulásokra (Pálinkás Jenő ny. művezető közlése). 117 A levéltári anyagban nem maradt fenn; részletes szövege megtalálható: Kovrig Béla: A magyar társadalompolitika; Kolozsvár, 1944., 141. 118 Hasonlóan a Dopolarovo-hoz és a Kraft durch Freude-hoz, közös állami és (kikényszerített) vállalati finanszírozással tervezte. 119 Összefügg a tervezettel, hogy Kovrigot az 1938-as „Munka és öröm" világkonferencia Rómában bizottsági alelnökké választotta. (Fg. 1938. június 28.) 120 Sajnos a levelezésből jószerével csak Kovrig néhány kimenő levele, illetve néhány, a levéltári anyagban nem található levélre adott válasz található meg. 121 E téren Kovrignak olykor kiváló megérzései voltak, így pl. 1937-ben az alig korábban megszerveződött KALOT-ban megsejtette a magyar falu leendő legnagyobb szervezetét. 122 Kovrig Béla és Köncse Jenő több alkalommal tartottak a Székesfővárosi Szabadegyetemen előadást (pl. Kovrig 1937-ben „Magyar szociálpolitika" címmel egy egész kurzust. Ld.: A Székes-
