Századok – 1997
Tanulmányok - Hámori Péter: Kísérlet egy „Propagandaminisztérium” létrehozására. A Miniszterelnökség V. Társadalompolitikai Osztályának története 1938–1941 II/353
374 HÁMORI PÉTER 84 Németországban egyébként a művészeti ügyek egységesen a propagandaminisztérium alá tartoztak: ld.: 8. jegyzet. 85 A színházakat részben már a honvédség cenzúrázta. (Dombrády Loránd-. A hadsereg törekvései a színházi cenzúra bevezetésére; Valóság; 1988, január; 52-61.) Ugyanakkor a Wehrmachtnál külön hivatal foglalkozott a „művészet katonai védelmével"; John Lukacs, i. m. 492. 86 Egy ismeretlen összetételű tiszti csoport Soós Károly altábornagy útján 9 pontos követelést küldött Horthynak 1937 őszén. Követeléseik a gyorsított „őrségváltást" célozták a gazdaság mellett a kultúrában is; mindezt egy katonai diktatúra keretében. (Macartney С. A.: October Fifteenth; A History of Modern Hungary 1929-1945; Edinburgh, 1956. — továbbiakban Macartney i. m. — II. köt. 212-214.) 87 A művészet befolyásolásának a vágya — korlátozottabb mértékben és egy más, háborús szituációban — megvolt a honvédség mérsékeltebb irányzatú felső vezetésében is. (Kovács Géza: Lillafüred, 1942. november; Valóság, 1989. július; 78-92.) 88 Pl. Kozma Miklós kimondottan sérelmezte, hogy a Miniszterelnökség beleszól a rádió, az MTI tevékenységébe. (O. L. Me. V О. 4. es. 707. f.) 89 Fg., 1938. május 15.; előzményei egészen a harmincas évek közepére nyúlnak vissza. 90 O. L. Mt. jkv. 1938. aug. 12., 4. napirendi p.: „Az igazságügyminiszter előterjesztése a sajtókamarák ügyében kiadandó rendelet tb." 91 O. L. Me. V О. 4. es. 708-716 f. Kovrig Béla kézzel írt noteszvázlata aug. 4-i bejegyzéssel. Annak, hogy ezt elküldte volna az Igazságügy-minisztériumba, nincs nyoma, de az egyezések feltűnőek: mind a két terv felügyeleti szervként a miniszterelnökséget illetve a miniszterelnököt jelölte meg; mindketten csak véleményező szervet láttak a kamarában; a kiadóknak relatíve nagyobb, de abszolút számban paritásos képviseletet szántak; stb. Ami talán a legdöntőbb: még a tárgyalt pontok vagy paragrafusok sorrendisége is egyező! 92 Kovrig: Szociálpolitika i. m. 34. 93 Az, hogy kizárólag társadalombiztosítási szakembereket foglalkoztatott Kovrig, számos esetben nyilvánvaló hibákhoz vezetett. 94 Kovrig levélváltása Varga Bélával 1939 decemberében. O. L. Me. V О. 1. es. f. dossz. számozatlan f. 95 Ezt az osztály személyi összetétele garantálta azáltal, hogy munkatársai különféle szakminisztériumoktól kerültek ki, továbbá sokan a társadalombiztosításban dolgoztak korábban, így a szociálpolitikai problémákkal, a megoldási módokkal és azok korlátaival tisztában voltak. 96 O. L. Me. V О. 4. es. javarészt ilyen (olasz nyelvű) újságkivágásokat tartalmaz; van utalás arra, hogy német és hazai (sőt alkalomszerűen más) irányban is végeztek sajtófigyelést. 97 így például az egyke elleni küzdelemről szóló Imrédyhez eljuttatott feljegyzés híven követi Mihelics Vid e tárgyú tanulmányát, melyet beadott a belügyminisztériumba is, de eredetileg Kovrig személyes felkérésére vetette papírra, (O. L. Me. V О. 3. es. i. dossz. 64-71 f.), a tanyai igazgatásról (Uo, 1-64 f.) vagy a zöldkeresztes szervezetről írt munkáknál (Uo., 124-142. f.) 98 Fg. 1938 szept. 6.; elemzi Sipos Péter. Az Imrédy-kormány megalakulása; i. m. 46. 99 Illetve ezek mellett bőven adott volna munkát a „csodás forradalom" emlegetése és a célok elérésében használt eszközök megjelöletlensége miatti felháborodás, mindenekelőtt a liberális lapok részéről. Ezeknek a leszerelését azonban Kolosváry-Borcsa Mihály újonnan kinevezett sajtófőnök tartotta fenn magának. (O. L. Me. V О. 3. es. i. dossz. 23. f. utal erre) íoo E rre nézve ld. Sipos Péter-, Az Imrédy-kormány megalakulása; i. m. 54-55. és a Duna-Tisza-közi Mezőgazdasági Kamara jelentése, 1938. július 5. - augusztus 5. O. L. Me. V О. 2. es. j/5. dossz. 12. f.; Mihelics Vid: Békétlenség és munkáshiány a mezőgazdaságban. K. SZ. 1938. szept. 545-547. 101 Pl. a 3900/1938. Me. rendelet vagy Szálasi bebörtönzése. Imrédy „szélkifogási" taktikájára jó példa a Függetlenségnek adott interjúja: „Célom az volt, hogy ezeket az erőket egy megfelelő keretben egy józan reformpolitika hajtóerejévé tegyem,... amiben igazuk van, azt meg kell csinálni, de a túlzásokkal és helytelen módszerekkel továbbra is szembe kell fordulni" (Fg. szept. 6.). 102 1927:XXI. tc. eredeti tervezete tartalmazta, hogy a kormány a biztosításra kötelezettek körét belátása szerint kiterjesztheti; Griger Miklós kanonok-képviselő javasolta is a mezőgazdaságra való kiterjesztést (Az 1927. január 25-ére összehívott országgyűlés képviselőházi naplója 348-349.). A terv csak az adatfelvételig jutott el. 103 Nem terjedt ki sem az árvákra, sem a keresőképtelen özvegyekre, sőt, a tíz aranykorona érték feletti tulajdonnal bírókra sem, még akkor sem, ha előtte évekig fizette a biztosítási díjat.
