Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 37 dás születését ábrázolják. Az Apostolok a mondatszalagos feliratokkal az egyes szövegrészeket idézik. A Credo jelképes keletkezésénél Pál apostol még Saulus volt. Ez már lehetetlenné teszi Horváth János következtetését. Továbbá az apostolokat a Credo mondásánál állva ábrázolják, mondatszalagokkal. Horváth J. azt kifogásolta, hogy Te Deum ábrázolás nincsen, az Istent az apostolok ülve nem dicsőíthetik, és a Te Deum szövegében és a paláston az apostolok és a próféták sorrendje nem egyezik. Kovács Éva, bírálva Horváth Jánost, a casula programját és kompozíció eredetét a Szent Ambrusnak tulajdonított himnuszban, a Te Deumban (Téged Isten, dicsérünk,) vélte megtalálni. 1973-as tanulmányomban hangsúlyoztam: a Te Deumban Istent először az angyalok: a kerubok és szeráfok, azután az apostolok, majd a próféták, végül a mártírok magasztalják. Ezzel a sorrenddel ellentétben, a miseruhán a Krisztus-Mária csoport után az angyalok, a próféták, és ezután az apostolok, végül a vértanúk következnek. Ez ugyan csekélységnek tűnhet, következménye azonban a Te Deum szövegén alapuló szerkesztés lehetetlensége. A miseruhán a szentek csoportjai nem a himnuszban megjelenő hierarchia-sorrendben követik egymást. A Te Deum szövege alapján készített ábrázoláson az apostol- és a prófétasort nem lehet felcserélni, mert éppen ez az a jellegzetesség, ami a Te Deum (és az azt követő szövegek) hierarchikus rendjét megkülönbözteti a más sorrendű liturgikus szövegtől. A Te Deum szövegéből a mennyei karoknak éppen az az összeállítása nem olvasható ki, ami a miseruhán látható, valamint a donátorok elhelyezése sem következik26 2 . A miseruha és a Te Deum (a Credo) szövege között mégis fennálló összefüggés felettébb látszólagos: a mindkettőben jelenlévő krisztológiai tematikából szükségszerűen következik. Amikor 1957-ben Kovács Éva a Te Deum ábrázolásra következtetett, akkor még az angyali üdvözlettel azonosította a mellrész traszfigurációs mandorláját, amit a Te Deum szövegével (non horruisti Virginis uterum) kapcsolt össze. Mára ez az érv is kiesett, noha eleve nem volt bizonyító ereje, mert krisztológiai azonosságok a liturgikus szövegek között kézenfekvőek. A Te Deum szövege egyébként is felettébb szűkös a miseruha képeinek elrendezéséhez. A himnusz egyetlen vértanút és prófétát sem sorol fel név szerint. Máriáról sem szól. Ezért a Te Deumból csak a szentek osztályait és sorrendjüket lehet felhasználni. Viszont éppen ez az, ami nem azonos a miseruha sorrendjével. Te Deum ábrázolás nincs. A prüfeningi Szent György templom freskóin, amelynek középpontjában Mária/Ecclaesia áll26 3 , hiába tartják az apostolok a mondatszalagot a kezükben a Te Deum laudamus felirattal, az együttes a Mindenszenteket ábrázolja: a mennyei seregek és karok — adott esetben az összes szentek — Istent dicsőítik. A magasztalásra pedig a legismertebb liturgikus szöveget használták fel. Ugyanúgy, ahogy a 10. századi moissac-i Mindenszentek himnuszban26 4 , amelynek az első szakasza végén a szentek a Te Deum két első sorát, az angyalok pedig a Laudate dominum de caelis-t (148. zsoltár.) mondják. Ettől azonban a himnusz még Mindenszentek himnusz marad. A feltehetőleg afrikai eredetú (hatású) praefatio-szövegből alakultak ki Te Deum sorai26 5 : ,,Te gloriosus Apostolorum chorus, Te Prophaterum laudabilis
