Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA 345 volna. A javított Rothermere-vonal Csehszlovákiától 15643 km2 -t és 1169568 lakost (73,4% magyar), Romániától 9484 km2 -t és 846605 lakost (56,0 % magyar) igényelt vissza, Jugoszláviával szemben pedig a már említett követeléseket támasztotta. Statistical Data of the Homegeneous Hungarian and German Enclaves in the Sucession States. (Roumania, Czecho-Slovak-Republic, Yougoslavia.) Budapest, Magyar Revíziós Liga, 1927. A Revíziós Liga propagandakiadványai az 1910-es magyar népszámlálás adataival dolgoztak, mert kételkedtek az utódállamokban készült statisztikák adatainak pontosságában. Csakhogy az Országos Menekültügyi Hivatal adadtai szerint 1918-1924 között mintegy 350 ezer (újabb kutatások szerint több mint 400 ezer) menekült érkezett Magyarországra a szomszédos országokból, akiket a Liga következetesen az utódállamokban élő magyarokhoz sorolt. 81 Eöttevényi Olivér, a lap felelős kiadója már 1929 végén kérte a Revíziós Ligát, hogy járuljon hozzá a finanszírozáshoz. Ekkor még viszonylag szerény összegről volt szó, de úgy látszik, a Külügyi Társaság anyagi nehézségein nem tudott úrrá lenni, s utóbb a Liga örömmel vette át a folyóiratot. 82 Radisics Elemér: Revízió és társadalmi propaganda. Megjegyzések Jancsó Benedeknek a Magyar Szemle júniusi számában megjelent cikkére. MK 1929. július 6. 2-4. 83 Apor István, a Miniszterelnökség II. osztálya munkatársának emlékirata Francia propaganda címmel. 1939. október 25. (Beérkezés.) OL К 30 B/9/c-29. Az igényesebb szemleírók 1930 végétől jelezték a nyugati közvéleményben a revízió kérdésében várható kedvező változást. Ld. Balogh József: A középeurópai kérdés - angol szemmel. MSz 1930. december. 394-398. Eckhardt Sándor: Fiatal franciák - rólunk. MSz 1931. június. 124-131. Balogh József: A francia politika és a revízió. MSz 1933. március. 211-218. 84 Ld. Balázs Aurél Santiago de Chile-i konzul, Haydin Albert Buenos Aires-i követ és Fali levelei. 1935-1941 OL К 524 Külügyminisztérium. Santiago de Chile-i Konzulátus iratai. 1935-1942 10. tétel passim. Andorka Rudolf madridi követ levele a Buenos Aires-i követséghez. 1941. január 18. OL К 86 Külügyminisztérium. Buenos Aires-i Követség iratai. 1931-1946-8/b. 598. alapsz. 85 Ld. Herczeg beköszöntő vezércikkét a Danubian News, a Corriere del Danubio, a Nouvelles Danubiennes és a Donaukurier 1933. novemberi számában. 86 A londoni követség tanácsosa is úgy vélekedett, hogy „ennek a részben angol szöveggel megjelenő hetilapnak [helyesen: havilapnakl nincsen semmi haszna és kiadása csak hiábavaló munkát és költséget jelent." Bárdossy levele a Society of the Hungarian Quarterlyhez. 1934. április 16. OSzKK Fond 1/1525. 14029. sz. 87 A szerzők közt ott volt Szekfű Gyula, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Kornis Gyula, Horváth Jenő, Rónai András, Eckhardt és Bethlen is. Az 52 oldalas beköszöntő szám nagy teret szentelt Robert William Seton-Watson nemrégiben megjelent pamfletje — Treaty Revision and the Hungarian Frontiers. London, Eyre and Spottiswoode, 1934 — tételes cáfolatának is, hiszen az — a propagandamunkák kitaposott útján — már eljutott a Brit Külügyi Társasághoz, a sajtóhoz és az érdeklődő képviselőkhöz. Seton-Watson a revíziós mozgalom általában való elutasítása mellett azt állította, hogy mintegy 500-750 ezer magyart lehetne az etnikai szempontok érvényesítésével visszajuttatni Magyarországnak, ezzel azonban továbbra is a magyar kisebbségek nagyobb része marad a határokon túl, így a további magyar követelések örökös bizonytalansággal fenyegetnének. A Liga elnöke e füzet megjelenésekor nem tudta leplezni haragját s elég rossz bizonyíványt állított ki a szerzőről: „nagytudású, semmiféle érzelmi vagy lelkiismereti ballaszttal meg nem terhelt brit professzor, aki egész intellektuális életét arra építette fel, hogy tönkretegye a magyarságot. Erre a célra külön szervei fejlődtek, mint azoknak a tengeri puhányoknak, melyek csendes és szívós munkával megfúrják a hajófenék tölgyfa palánkjait." Herczeg Ferenc: Watson és a gyerekek. (1934. július.) In: HFM X. 57. 88 MK 1929. december 7. 15-16. 89 A minisztériumoktól érkező juttatásokkal kapcsolatos dokumentumok az 1937 előtti évekből teljesen hiányoznak. Ezzel egybehangzóan az első években Herczeg és Eckhardt is tagadta, hogy államilag finanszírozták volna a Liga tevékenységét. A Magyar Revíziós Liga vezetőségének levele Herczeghez. 1929. március 28. OSzKK Fol. Hung. 2734/TV 22-23. Eckhardt Tibor képviselőházi beszéde. (1932. május 30.) Napló 1931. VIII. 327. 90 Ezek a hozzájárulások mindenesetre többé-kevésbé titkosak voltak. Az egyetlen fennmaradt ilyen jellegű dokumentum szerint, amikor a Rimamurány-Salgótaijáni Vasmű elnöke Fenyő és Vermes közbenjárására 10 ezer pengős anyagi támogatást kínált fel, kérte hogy azt bizalmasan kezeljék „és pedig oly módon, hogy még a Liga könyveiben sem szerepeljünk". Erre azért volt szükség, mert a Felvidéken a részvénytársaságnak nagy érdekeltségei voltak. Vas Pál levele Herczeghez. 1930. január 24. OSzKK Fol. Hung. 2734/TV 42^14.
