Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
344 ZEIDLER MIKLÓS 70 Hogy bánt el a trianoni békeszerződés a Dunamedence kis népeivel? (Near and Middle-East Society, 1933. november 27.) Uo. 37-56. 71 Az erdélyi kérdés. (Royal Institute for Foreign Affairs, 1933. november 28.) Uo. 65-86. (Idézetek a 67. és 86. oldalról.) 72 A trianoni szerződés revíziója és Európa békéje. (Balkan Committee rendkívüli ülése, 1933. november 30.) Uo. 92-120. (Idézetek a 114. és 118. oldalról.) Bethlen ezúttal is elismerést aratott mint államférfi, ám angol közönségét nem sikerült a területi revízió pártjára állítani. Chamberlain ugyan 1933 decemberében elismerte, hogy a békeszerzők elkövethettek bizonyos tévedéseket, de nyomban hozzátette, hogy „a módosítást követelő hatalmaknak ki kell jelenteniök, hogy ... lehetséges egy józan és mérsékelt kompromisszum, amely rájuk nézve egyszersmindenkorra elintézné az összes határkérdést és hogy ez a kompromisszum e kérdés végleges elintézését, nem pedig új hadjárat megkezdését jelentené. Nem látom ilyen szellem nyomát a revizionista országokban, s nem szabad könnyen és könnyelműen beszélni, amíg nem kaptunk tőlük biztosítékokat, ... hogy a tervezett kompromisszumot véglegesnek fogadják el. Minden egyéb eljárás háborúhoz vezetne". Herczeg Ferenc: Sir Arthur Chamberlain és a revízió. (1933. december) In: HFM. X. Napkelte előtt. 163. 73 Rubido-Zichy szigorúan bizalmas levele Bethlenhez. 1929. május 16. BITI 125/a sz. (Kiemelés az eredetiben.) 74 Hordósy a dokumentumok tanúsága szerint nemegyszer a követség megkerülésével végezte munkáját s ezzel olykor kényelmetlen helyzetbe hozta a magyar diplomatákat. Ld. Bárdossy londoni követségi tanácsos levele Széchényihez. 1934. augusztus 6. OL К 92 Külügyminisztérium. Londoni Követség iratai. 1934-3. tétel sz. n. 75 Hordósy eltávolításának históriájához ld. Herczeg Ferenc emlékezései. 145. Hordósy, a londoni követség és Széchenyi levelei a Külügyminisztériumhoz. OL К 66 1935-III-4-3515. alapsz. és OL К 63 1934-39-215(1935). 76 Herczeg beszéde a Magyar Kálvária Nagybizottsága és Végrehajtóbizottsága ülésén. 1926. december 21. OSzKK Fol. Hung. 2734/IV 117. Ld. még Jeszenszky Géza: Az elveszett presztízs. Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában (1894-1918). Budapest, Magyar Szemle, 1994. 12-13. és 314-336. 7| MK 1940/9. 3. E könyvek és füzetek csak csekély hányada jelent meg valóban a Liga kiadásában, többségük megjelentetésében a szervezet csupán valamilyen formában — megbízás, anyagi támogatás, fordítás, adatszolgáltatás, terjesztés stb. — közreműködött. 1940. február 20-án érkezett a Ligától egy beszámoló a Miniszterelnökségre, amely egy 101 tételből álló kiadványlistát is tartalmaz. (A Magyar Revíziós Liga kiadásában vagy támogatásával megjelent művek. Szigorúan bizalmas beszámoló a Magyar Revíziós Ligának a Felvidék és Kárpátalja visszaszerzésével kapcsolatos munkájáról. OL К 30 Miniszterelnökség. Tájékoztatási osztály iratai. B/95/g-288.) Ennek és más adatoknak az alapján mintegy 200 olyan címet sikerült felderíteni, amely a Revíziós Ligához köthető. Meg kell jegyezni, hogy a Liga jelentései és ez utóbbi lista között számos ponton ellentmondás van. Mégis úgy tűnik, hogy a Liga által kiadott művek mintegy 25-25%-a angol, francia és olasz, közel 10%-a pedig német nyelvű volt. Néhány munka spanyol, portugál, finn, lengyel, szlovák és magyar nyelven jelent meg. 78 Ld. 32. sz. jegyzet. Mind a kiadványok, mind a személyes kapcsolatok terén Anglia volt az első számú célpont. A Liga kilencrészes sorozata például csak angol nyelven jelent meg hiánytalanul. (Olaszul csak négy, németül pedig két füzet látott napvilágot.) Ez megfelelt a hagyományos magyar külpolitikai felfogásnak, amely még jóval később is Nagy-Britanniában látta az arbiter mundit. 79 A trianoni határ konyhákon és járgányokon keresztül - így Fali ismertető cikkének címe. MK 1928. március 1. 8-9. 80 A „maximális terv" Csehszlovákiától 35415 km2 -nyi terület és 2068526 lakos, köztük 942362 magyar (45,6%) és 166810 német (8,1%), Romániából 43013 km2 -nyi terület, 2560805 lakos, köztük 1344816 magyar (52,5%) és 348825 német (13,6%), Jugoszláviából pedig 13619 km2 -nyi terület, 1102748 lakos, köztük 402673 magyar (36,5%) és 223245 német (20,2%) tért volna vissza Magyarországra. A területét így megduplázó ország a térség legnagyobb (184654 km2 ) és legnépesebb (13331325 lakos) államaként a Duna-medence vezető tényezője lett volna, ahol a nemzetiségek aránya 30% alatt marad. A „minimális terv" szerint, mely a túlnyomó többségében magyarlakta határmenti területekre vonatkozó adatokból hüvelyezhető ki, Csehszlovákiából 12104 km2 -es terület és 945471 lakos (85,6% magyar), Jugoszláviából a fent említett terület és lakosai, Romániából pedig 5230 km2 -es terület és 508563 lakos (81% magyar) térhetett volna vissza az etnikai elv sérelme nélkül. E változat szerint Magyarország területe 123560 km2 -re, lakóinak száma 10156298-ra nőtt
