Századok – 1997
Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303
A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA 311 A Magyar Revíziós Liga végleges alakuló gyűlését augusztus 11-én tartották26 s ekkor választották meg a tisztségviselőket is. Országos elnökké óriási lelkesedéssel az éppen távol lévő Herczeg Ferencet választották, akit levélben kértek fel az elnöki cím elfogadására, mivel a „magyar társadalom Méltóságodban látja azt a vezért, aki az egész magyar társadalmat osztálykülönbségre és vallásfelekezetre való tekintet nélkül egyesíteni, ezt az egységet megtartani és szent célunkat diadalra juttatni képes". (Herczeg ugyan sürgönyben udvariasan elhárította az elnöki posztot, a Liga kitartó érvelése azonban — többek között, hogy „az elnöki állás ideiglenes be nem töltése is olyan fiaskó volna, amit alig lehetne reparálni" — végül eredménnyel járt.)27 A huszonöt tagú elnökségbe társelnöki címmel a csatlakozott egyesületek képviselői kerültek be. Az elnökség mellé ötvenegy fős elnöki tanácsot is delegáltak, az ügyintézés feladatai pedig a tizenkéttagú végrehajtóbizottságra hárultak. Ügyvezető elnöknek Sebess Dénest, alelnöknek Ajtay Józsefet választották meg. Az ügyvezető igazgató tisztét Fali Endre, a titkári posztot Maráky József kapta.2 8 A Liga ideiglenesen az Országos Mezőgazdasági Kamara Szabadság téri épületében nyitott irodát, ám azt néhány hét műlva felcserélte a Nemzeti Szövetségnek is otthont adó Géza utcai épületben lévő új hivatalos helyiségre. Innen egy év múlva átköltözött a Kossuth térre, majd 1934-ben a Gresham-palotába. 1928-ra összeállt az a vezetőség is, amelyik lényegében a Liga későbbi egész fennállása alatt irányította annak tevékenységét. Herczeg Ferenc mellé, az ügyvezető alelnöki székbe szintén közismert politikai személyiség, Eckhardt Tibor került. Az ügyvezető elnöki posztot kezdetben Sebess Dénes felsőházi tag, a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának tagja töltötte be, őt 1932-től Lukács György képviselő, a Magyar Külügyi Társaság alelnöke követte. Az ügyvezető igazgató feladatait ellátó Fali Endre bölcsészdoktor az erdélyi Désen született 1891-ben. Temesvárott a kereskedelmi iskola tanára lett, majd 1919-ben Magyarországra menekült, ahol maga is sorstársainak ügyeivel foglalkozott, többnyire olyan szervezetekben, ahol Herczeg vezető tisztséget töltött be. így bizonyára addigi titkári munkája elismeréseként vitte be őt Herczeg a Ligához, amely benne ideális adminisztrátorra lelt: szinte egymaga intézte a levelezést és a bizalmas ügyeket, koordinálta a később megteremtett külföldi titkári hálózat tevékenységét, kapcsolatot tartott a minisztériumokkal és a társadalmi szervezetekkel, ellátta a kiadási feladatokat, a harmincas évek második felétől pedig maga is írt propagandaműveket. Herczeg jellemzése szerint a fáradhatatlan „erdélyi magyar ember forró szívével és hideg fejével dolgozott". A Magyar Revíziós Ligának nem volt hiteles alapszabálya, jóllehet ez a korszakban a társadalmi szervezetek számára kötelező volt. Ez — valamint az a tény, hogy ezt később sem kérték számon rajta — két következtetést is megenged: egyrészt azt, hogy a Liga működését a kormányzat kezdettől fogva pontosan ismerte, másrészt azt, hogy a szervezetnek nem a társadalmi tevékenysége, belföldi szereplése volt a legfontosabb — még ha a revízió kérdésének középpontba állításával volt is bizonyos politikai stabilizáló szerepe —, hanem az általa végzett bizalmas tevékenység.2 9 1928 végére a tagszervezetek száma már jóval száz fölött volt, egy év múlva pedig meghaladta az ötszázat s az igazgatótanács is 900 fősre
