Századok – 1997

Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303

310 ZEIDLER MIKLÓS rített és jogaitól megfosztott testvéreink millióiért, a magyar nemzet hálája és hódolata illeti meg".2

1 A sajtó is Rothermere dicséretét zengte. A Budapesti Hírlapban Rákosi, aki fogadalmat tett, hogy többé nem ír olyan cikket, amelyből a revízió gondolata hiányoznék, a lord kiállását a Magyarországgal történt igazságtalanság elleni harcban megtett „apostoli erejű kezdő lépésnek" nevezte, a hónapok óta Londonban agitáló Nagy Emil, volt igazságügy-miniszter pedig mindjárt Kossuthhoz hasonlította a lordot Rothermere lord azt izente cím alatt megjelent vezércikkében.22 Július 22-én a Budapesti Hírlapban megjelent telefoninterjúban Herczeg Ferenc már jelezte, hogy „az volna a legjobb, ha minél előbb megalakulna egy társadalmi liga a trianoni békeszerződés revíziójának ébrentartására". A mozgalom gerincét a polgárság alkotná, vezetője a gazdasági irányító réteg lehetne, a kormánytól hivatalos állásuknál fogva függésben lévő személyek kivételével. Herczeg a továbbiakban cselekvésre szólította a GyOSz, a TEBE és az Országos Magyar Gazdasági Egyesület vezetőségét. Fenyő a GyOSz nevében örömmel üdvözölte a felhívást és alapvető célként azt jelölte meg, hogy a világot ráébresszék: a fennálló helyzet a világbékét fenyegeti. Mutschenbacher Emil olyannyira felkarolta ezt a eszmét, hogy a következő számban az OMGE nevében már a Békeliga elnevezést javasolta.23 A gazdasági érdekképviseleti szervek egymás után küldték a szerkesztőséghez a támogató leveleket, és a szervezés terén is fürgén cselekedtek. Felkérték Almásy Imre grófot az alapító gyűlés összehívására s 1927. július 27-én délben az Országos Mezőgazdasági Kamara tanácstermében Herczeg és a házigazda Almásy elnöklete mellett megalakult a Magyar Revíziós Liga. Felállt a vezérkar is az alapító szervezetek kiküldötteiből, egyelőre azonban csak ideiglenes jelleggel, mert a folyamatos csatlakozások máris új értekezlet közeli összehívását tették szükségessé. Addig is felhívást intéztek minden társadalmi és tudományos testülethez a csatlakozásra - elsősorban azokhoz, amelyek hasonló tevékenységet folytattak. A Liga igazgatósága levélben informálta Rothermere-t a megalakulásukról és az elképzelésekről: „Főcélunk a Lordságod akciójához szükséges, hiteles térképi és etnográfiai, statisztikai adatok szolgáltatása. ... A liga mindenkor, minden időben és minden hivatásához tartozó dologban a legnagyobb készséggel áll Lordságod rendelkezésére."24 A tömegével érkező csatlakozási kérelmek miatt rövidesen időszerűvé vált a Magyar Revíziós Liga szervezeti kereteinek végleges kialakítása és tevékenységének pontosabb meghatározása. Meg kellett találni azt a személyt is, aki életművével és politikai pártoktól való függetlenségével, valamint népszerűségével és kikezdhetetlen tisztességével az egyesület vezére lehet. A fennmaradt iratokból nem derül ki, hány jelölt neve merült fel. Valószínű azonban, hogy olyan személyiség, aki e reprezentatív posztot elfoglalhatta s akivel szemben kifogás nem merülhetett fel, nem sok akadt. Herczeg Ferenc, az elcsatolt bánsági Versec szülötte, a Monarchia Magyarországának egykori országgyűlési képviselője, az újonnan létrehívott Felsőház tagja, a tizenkilencedik század levegőjéből oly sokat megőrző „írófejedelem", menekültsegélyező és Trianon-ellenes egyesületek elnöke, revíziós témájú cikkek és publicisztikák tucatjaival a háta mögött, ilyen személyiség volt. Mellette szólt az is, hogy a Liga létrehozásának ötlete tőle származott.25