Századok – 1997

Tanulmányok - Zeidler Miklós: A Magyar Revíziós Liga. Trianontól Rothermere-ig II/303

TANULMÁNYOK Zeidler Miklós A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA Trianontól Rothermere-ig A két világháború közötti hivatalos magyar külpolitikának a trianoni békeszerződés revíziójára irányuló erőfeszítéseit bőségesen tárgyalta a történeti irodalom. Jóval kevesebb figyelmet kaptak azonban azok a miniszteriális kereteken kívül maradó társadalmi szervezetek, amelyek a kormányzattól függetlenül — ám sokszor annale támogatásával — emeltek szót az ország megcsonkítása ellen.1 Röviddel a háborús összeomlás után független, de az állam politikai és anyagi támogatását élvező menekültsegélyező egyesületek jöttek létre, amelyek agitációs munkát is végeztek. Külön segélyszervezeteik voltak az erdélyi, a délvidéki és a felvidéki menekülteknek, melyek tisztviselői többnyire maguk is nemrégen kényszerültek otthonuk elhagyására. Propagandatevékenységük főként arra irányult, hogy a nemzetiségi területek lakosságát — s benne a nem magyarajkú népességet — meggyőzzék, hogy az esetleges népszavazások alkalmával a Magyarországhoz tartozás mellett voksoljanak.2 Ugyanekkor sorra alakultak az ország területének védelmére felesküdött egyesületek is. Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, közkeletű nevén a Tevéi, 1918 novemberében jött létre s mintegy másfél éven át a legismertebb és legtevékenyebb propagandaszervezet volt. Agitációja egyszerre irányult a magyarság hazafias hangulatának felszítására és a békekonferencia, valamint a volt nemzeti kisebbségek megnyerésére. A Tevéit a trianoni békeszerződés ratifikálása után feloszlatták, tevékenységét részben a Magyar Nemzeti Szövetség vette át. Ez utóbbi 1919-ben jött létre s a két háború közötti évek közismert társadalmi szervezete volt, amely a tömegek mozgósításában játszott fontos szerepet. Tudományos és diplomáciai szempontokra nem sokat adó, radikális követelésekkel fellépő harsány propagandája az országhatárokon túl csak a külföldi — mindenekelőtt az észak-amerikai — magyarság egyes köreinek tömörítésében ért el némi eredményt. A Magyar Nemzeti Szövetség békeszerződéssel szemben elfoglalt álláspontját nem a kritika, hanem a teljes elutasítás jellemezte. Mint a Tevéi örököse, a történelmi Magyarország helyreállítását hirdette meg, részletesen kidolgozott felvilágosító vagy agitációs programmal azonban nem rendelkezett, ez irányú tevékenysége lényegében kimerült a Trianon-ellenes hangulat ébrentartásában.3 A nyilvánosan működő szervezetek mellett bizalmas egyesületek is végeztek propagandamunkát. 1921 augusztusában létrehozták a Társadalmi Egyesületek Szervezetének Központját, mely állandó kormányfelügyelet mellett, Teleki Pál