Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 25 templomot tart19 7 . A királyné temploma az általa pártfogolt19 8 veszprémi székesegyház. A mártírok megjelenése egységes, és azonos István királyéval. A vértanúk három jellemzője: nincs dicsfényük, a sanctus-1 nem írták ki, és királyi jelvényeket: koronát, glóbust viselnek, és ami felettébb különös: kezükben lándzsát tartanak. Ez ugyan attributum a katonaszentek esetében, de a római pápák kezében legalábbis szokatlan. A szenteket ritkán ábrázolják nimbusz nélkül, különösen ikonszerű, reprezentatív megjelenítésben. Ritkán kapnak viszont glóriát az apostolok narratív, bibliai jelenetben, Krisztus környezetében. A Mária halála képeknél szinte soha sincsen az apostoloknak glóriája, és az isteni személy, a mennyből alászálló Krisztus vagy jelképe jelenlétében sem. Néha a reprezentatív képeken sem, Krisztus mellett. Ez azonban csak tendenciaszerűen érvényesül. A vértanúk attribútumaiban éppen a miseruha készítésével egy időben, az ezredfordulón következett be változás19 9 . A későókortól a vértanúkat kezükben koronával ábrázolták. így vonulnak a ravennai San Apollinare Nuovo mozaikjain. A 9. században a mártírok jellemzésére a pálmaág alakult ki. A mainzi sacramentariumban20 0 öt sávban, egymás alatt ábrázolják a szentek hierarchiáját, felül az angyalokat, azt követően az apostolokat Péter vezetésével, glóriával, könyvvel, irattekerccsel, a vértanúkat pálmaággal, a szerzetes hitvallókat, végül a szűzeket kezükben koronával: mindnyájuknak glóriája van. A kétoldalas ábrázolás másik lapján az angyalokkal körülvett Maiestas Domini látható. Az udinei karoling sacramentarium azonos témájú képen201 és a 975 körüli, fuldai készítésű sacramentáriumban20 2 négy sávban sorakoznak a glóriás angyalok Mária vezetésével, az ugyancsak nimbuszos próféták és apostolok, majd nimbus nélkül, viszont koronával a fejükön a vértanúk, akiknek a jobb oldali csoportja keresztes glóbuszt tart a kezében. Legalul balra a nimbuszos hitvallók és jobbra csuklyás, nimbusz nélküli szerzetesek. Az 1000 körüli fuldai sacramentarium a Báránynak hódoló Mindenszentek képén felül az angyalok, a második sávban balra két sorban glóriás apostolok, jobbra glória nélküli vének, balra, koronával a hitvallók, jobbra a szerzetesek glória nélkül203 . Nem feladatunk e helyütt az attributum alakulás, változás okaival behatóbban foglalkozni. Elég a változás regisztrálása. Annak megállapítása, hogy a miseruha vértanűi koronával a fejükön, keresztes glóbusszal a kezükben nem váratlan és unikális ikonográfiái megoldás, hanem megfelel az ezredforduló körül bekövetkező változásnak, ami a délnémet könyvfestészetben fogható meg. Mindenestre a glóbus ilyen használatát elősegíthette, hogy, mint reális uralkodói jelvény, ekkor még nem létezett: az első glóbuszt II. Henrik kapta a pápától római császárrá koronázásakor, amit tovább is adott a cluny kolostornak20 4 . A vértanúképek unikális újdonsága a lándzsa-attributum. A katonaszenteket természetesen lándzsával ábrázolták, ez azonban a foglalkozásuk attributuma és nem a mártíriumból következett. A miseruha vértanúsora az első római pápákkal kezdődik, és a katonaszenteket egyedül György képviseli. Az attributum szokatlan e közösség egységes jellemzésére, noha mindjárt megjegyzendő: a vértanúk csoportját a későókortól fogva egységesen ábrázolják. Az alsó sáv szentjeit elsősorban az jellemzi, hogy az egyház vértanúi, és másodsorban a földi foglalkozásuk. Leg-
