Századok – 1997

Vita - Takács Miklós: A 10. századi magyar szláv viszonyról és a honfoglaló magyarok életmódjáról. (Néhány megjegyzés Kristó Gyula: A magyar állam megszületése című könyvéről.) I/168

VITA 203 20

KRISTÓ 1995a, 153-165. 21. KRISTÓ 1995, 165-166, 197. 22

KRISTÓ 1995a, 225. Korábbi munkáiban megfogalmazott bírálatokból lásd pl.: KRISTÓ 1995b, 17. 23

KRISTÓ 1980, 10. 24

KRISTÓ 1995a, 225. 25

KRISTÓ 1995a, 185-186. 26

KRISTÓ 1995a, 161-162. 27

KRISTÓ 1995a, 159-161. 28

BÁLINT 1991. 29

A szomszédos szláv népek tudósainak idevonatkozó megállapításait elemezte: BÁLINT 1991, 167-172; délszláv vonatkozásokban több helyen is kiegészítette e bibliográfiát a recenzens: Takács M.\ Középkori régészet a délszláv utódállamokban. In: „Középkori régészetünk újabb eredményei", (sajtó alatt). 30

Vinski, Z.: О postojanju radionica nakita starohrvatskog doba u Sisku. VAMZ 3. Serija, 4(1970) 45-81. 31 Tocík, A.: Altmagyarische Gräberfelder in der Südwestslowakei. Bratislava 1968; Uő.: Flachgräberfelder aus dem IX. und X. Jahrhundert in der Südwestslowakei. S1A 19(1971) 199-209; Uő.: Materiály к dejinám juzného Slovenska v 7. - 14. storoci. StuZv 28(1992) 5-248. 32

Hanuliak, M.: Maié Kosihy I. Pohrebisko z 10. - 11. storocia (arheologicko - historické vyhodnotenie) Materialia arheologica Slovaca, Tomus 12. Nitra 1994, 78; Rejholocová, M.: Das Gräberfeld von Cakajovce (9.-12. Jahrhundert). Analyse. Archaeologia Slovaca Monographiae, Fontes, Tomus 15. Nitra - Budapest 1995. Demo, Z. : Vukovar - lijeva bara. (kiállítási katalógus] Zagreb 1996. 33

KRISTÓ 1995a, 302, 363. 34 Fehér Géza: Die landnehrnenden Ungarn und ihr Verhältniss zu den Slawen des mittleren Donaubeckens. StuSla 3(1957) 15-31; FEHÉR 1958, 305-314. 35

KRISTÓ 1995a, 147-148, 184-185, 202, 262-265, 304-305. stb. 36

Magyar változata: Bálint Csanád: A magyarság és az ún. Bjelo brdói kultúra. Cumania 4(1976) 225-254; német változata: BÁLINT 1991, 159-193. 37

NIEDERHAUSER 1995. 38

Lásd pl.: Raie (=Rajic), J.: Istorija razni'h slavenskih narodovy, naipace bolgary, Horvatov i Serbov 1-2. Viena 1794. 39 Palacky, E: Geschichte von Böhmen 1. Die Urgeschichte und die Zeit der Herzöge in Böhmen bis zum 1119. Prag 1836. 64. old. 11. j. 40

A délszláv népek őstörténet-kutatásának fejlődésére lásd: TAKÁCS 1991, 507-508, 517-518; NIEDERHAUSER 1995, 333, 487. 41

Arató E.: A magyarországi nemzetiségek nemzeti ideológiája. Bp. 1983, 11-27, 56-71, stb. 42

Egyetlen kiragadott példaként lásd: Radonitch, Y. (=Radonic, J.): Histoire des Serbes de Hongrie. Paris, Bruxelles, Dublin 1919. 43

E korszak szakirodalmát összefoglalta: DIENES 1964-65, 80-83; MESTERHÁZY 1980, 7-8; BÓNA 1996, 928-931. 44

E nézetrendszer kialakulását röviden áttekinti: MESTERHÁZY 1980, 8-9. 45

E szerző mérföldkőnek számító munkáját több változatban is megírta. Nézeteinek végleges megfogalmazása azonban csak posztumusz műként jelent meg: Gombocz Z.: Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. Közzétette Ligeti L. Nyelvtudományi értekezések 24. Bp. 1960. 46

Kniezsa I.: Magyarország népei a Xl-ik században. SZIE, 2. köt. 365^172. 47

Cs. SEBESTYÉN 1926, 691-696; Cs. Sebestyén K: A nomádpásztorkodás életformája. Népünk és Nyelvünk 10(1938) 41-60; Cs. SEBESTYÉN 1941, 24-36. 48

MOÓR 1933, 120-124; MOÓR 1943, 14-22. 49

A recenzens ezen ellentétet reményei szerint nem örökítheti tovább, mert a budapesti egyetemi képzése előtt Szegeden járta ki a gimnázium 3^1. osztályát. Azaz — ha úgy tetszik — mindkét irányban elkötelezettnek érzi önmagát. 50

MOÓR 1933, 123. 51 E kutató gazdag bibliográfiájából csak néhány kései és összefoglaló munkájára utalnék: Moór, E.: Die Ausbildung der Betriebsformen der ungarischen Landwirtschaft im Lichte der slawischen Lehnwörter. StuSla 2(1956) 31-117; Uő.: Zur Geschichte südslawischer Völkerschaften im Karpatenbecken. StuSla 8(1962) 267-312; Uő. : Slawischer Einfluss auf das Fischerei- und Jagdwesen