Századok – 1997
Vita - Takács Miklós: A 10. századi magyar szláv viszonyról és a honfoglaló magyarok életmódjáról. (Néhány megjegyzés Kristó Gyula: A magyar állam megszületése című könyvéről.) I/168
204 VITA der Ungarn im Mittelalter im Lichte des sprachlichen Materials. Acta Ethnographica 12(1963) 1-56. Uő.: A földműves életforma kialakulása népünknél a szláv jövevényszavak tükrében. Magyar Nyelv 63(1967) 169-183; Uő.: Az Árpád-monarchia kialakulásának kérdéséhez. Századok 104(1970) 359-382. 52 Moór E. munkásságát bíráló kutatók bibliográfiáját összeállította: BÁLINT 1991, 188. old., 470. j. 53 lásd pl.: KRISTÓ 1995a, 130, 156, 207 stb. 54 MOLNÁR 1949, 170-174. 55 Ezt elismeri a könyv szerzője is: KRISTÓ 1995a, 147-148. 56 MOLNÁR 1949, 171. 57 Lásd pl.: Kniezsa 1.: Die Sprache der alten Slawen Transdanubiens. StuSl 1(1955) 29-47; Uő. : Slawische Bestandteile der ungarischen staatlichen und juridischen Terminologie. StuSl 1(1955) 363-370; Uő. : A magyar nyelv szláv jövevényszavai. I. köt. 1-2. rész. Bp. 1955; Uő.: Charakteristik der slawischen Ortsnamen in Ungarn. StuSla 9(1963) 27-44. 58 Összefoglalta e kutatásokat: BÓNA 1971, 303-307; BÁLINT 1991, 163-168; A résztanulmányok közül a recenzens csak egy olyanra utalna, amely a Szőke Bélát ért leghevesebb bírálatra válaszolt: Kiss A.: Zur Frage der Bjelo Brdo Kultur. Bemerkungen zu den etnischen Verhältnissen des heutigen Slawonien und Syrmien im 10.-11. Jahrhundert. ActaArchHung 25(1973) 327-340. 59 DIENES - KRISTÓ 1978, 128. 60 KRISTÓ 1995a, 164. 61 E tételről a recenzens egy korábbi munkájában már részletesen szólt: TAKACS 1991, 517-518. 62 Röviden említett e tényre: Cs. Sós A. : Die Ausgrabungen Géza Fehérs in Zalavár. ArchHung S.N. 41. Bp. 1963., 8.; László Gy.: Magyarok és szlávok MFMÉ 1971/1, 285-286; BÁLINT 1991, 162. 63 E tétel mellett foglalt állást a közelmúltban, munkájában a szakirodalom rendkívül jó áttekintését nyújtva: Muzic, !.. Podrijetlo Hrvata. (Autohtonost u hrvatskoj etnogenezi na tlu rimske provincije Dalmacije). Zagreb 1989. Bírálata: Katicic, R.: Ivan Muzic о podrijetlu Hrvata. ShP 3. Ser. 19(1989) 243-270. 64 Ezen elméletek ismertetését lásd: TAKÁCS 1991, 519. 66 Váczy P: Das Erscheinen der Slawen in den Donauländern. Seminarium Quartum Internationale Archaeologiae Slavicae, 22-28. oct. 1963. Communicationes, Fase. 1-19. [Bp. 1963], 20-24. 66 E kutatások közül csak néhány összefoglalásra utalnék: Szőke В.: (recenzió) J. Eisner: Devinská Nová Ves. Slovanske pohrebiste. ArchÉrt 80(1953) 166-170; Uő.: Az avarkori temetők „nomád" kerámiája. ArchÉrt 84(1957) 53-57; B. Szatmári S.: A dévényújfalui temető etnikai és történeti problémái. KMMK 1(1968) 123-130; BÓNA 1971, 303-307. e7 Zoll-Adamikova, H.: Die Verwendbarkeit der Grabfunde aus dem 6-10. Jh. für die Aussonderung der Stammesgruppen bei den Südslawen. In: Rapports du IIIе Congrès International d'archeologie Slave. Tome 1. Szerk. Choropovsky, B. Bratislava 1979. 941-950; Uő.: Slawisch-awarische Grenzzone im Lichte der Grabfunde. WMMÉ 15(1990) 97-101. 68 DAI 122-123: „fegyvertelen szklavin népeket találtak ott, akiket avaroknak is hívnak." 69 Szádeczky-Kardoss S. - Olajos T. : Az avar történelem bizánci forrása IV A balkáni és alpesi nagy avar-szláv előretörés első évtizede (582-592), I- II. rész. ArchÉrt 107(1980) 86-97, 201-213; Uők.: Az avar történelem bizánci forrása VI. 1. rész. Az 594 előttre datálható események. ArchÉrt 108(1981) 227-232. 70 Szádeczky-Kardoss S. et alia: Az avar történelem bizánci forrása VII. Az avarok Maurikios császárságának utolsó éveiben (597 végétől 602 őszéig) ArchÉrt 111(1984) 64. 71 E nézetet képviseli: BÓNA 1984, 314. 72 Óvatosan képviseli e nézetet, alapos szakirodalmi áttekintést nyújtva: Dimitrijevic, D. : Doba velikih migracija. In: Sajkaska I. Szerk.: Gavrilovic, S. Novi Sad, 1975, 87-89. 72a д gyepű szerepéről az etnikai folyamatokban lásd: Vékony G.: A gyepű szerepe az etnikai és politikai átalakulásokban. In: Nomád társadalmak és államalakulatok. (Tanulmányok). Szerk.: Tőkei F Körösi Csorna Kiskönyvtár 18. Bp. 1983. 215-236. 73 Kovacevic, J.: Doseljenje Slovena na Balkansko poluostrvo. In: Istorija srpskog naroda 1. Od najstarijih vremena do maricke bitke (1371). Szerk.: Cirkovic, S. Beograd 1981, 161. J. Kovacevic életútjáról, munkásságáról lásd: TAKÁCS 1991, 520-521.
