Századok – 1997

Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3

ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 19 hagyta. Végül Czobor „megtisztította" a nevet a rontásoktól, és a pontos latin névalakot adta meg. Az eljárások érthetők: a palástot egy kutató sem vizsgálhatta tüzetesen. Pantaleon nem kis gondot okozott volna a képek értelmezőinek. Az orvosszentet elsősorban keleten tisztelték - legalábbis nálunk így tartják számon, kevés figyelmet fordítva a 9-10. századi birodalmi, elsősorban kölni kultuszára. Közrejátszott ebben a dunapentelei görög rítusú kolostor Pantaleon patrociniuma123

. Magyarországon azonban e kolostoron kívül tisztelete nem mutatható ki12

4

, személynévi előfordulása jelentéktelen12

5

; szereplését a miseruhán leginkább a tervező műveltségével, esetleges Rajna vidéki, kölni kapcsolataival lehetett volna csak magyarázni. Ez pedig az ábrázolások művészettörténeti elemzése miatt sem lett volna közömbös, különösen azért, mert a szentet a palást tervezéséhez felhasznált Laudes Regiae-ben is nemegyszer említik. Mivel azonban Pantaleon kiesett a vértanúk sorából, minden ilyesféle kombinációt mellőzni lehet. A kör alakú képmező az ókori imago clipeata motívum továbbélése. A karoling művészetben ismét jelentkezik, majd a későkaroling Ottó-kori művészet egyes témáinál gyakori. Ilyenek a kör alakba foglalt evangélista-jelképek, amelyekből az 5. századtól a középkoron keresztül az emlékek tömege ismert. A miseruha medaillonjainak formai megoldása esztétikai, és az Ottó-kori múvészet hatására a tervező ötlete lehet. A 10. század végén feltűnő, és a 11. században elterjedő, kör alakú felületre helyezett arcképekkel díszített kódexfestészet közvetlenül is hatott. A tours-i iskola pénzeket utánzó arcképekkel díszített miniatúrái, amelyek Vivian apát működése alatt (844-851) festettek, német területen, különösen a 11. századi közepei echternachi kódexfestésben találtak követésre; az ezredforduló kölni könyvfestészetben is jelentős munkákkal vannak képviselve126

. Ezek a medaillonképek, amelyek négy, kereszt alakban alul, felül, és két oldalon helyezkedik el a kódexlapok peremén, esetenként megszaporodik12

7

. Nemcsak perszonifikációkat (erények, égtájak, szelek), hanem élő személyeket, uralkodókat is (Nagy Konstantin, lehetségesen Theophanu és III. Ottó, III. Henrik, pápák, főpapok) ábrázoltak. Az 11. század második negyedének echternachi könyvfestészetében az apostolok, evangelista-jelképek mellett próféták és vértanúk is megjelennek128

. Ezeknek az imago clipeataknak nemcsak formai hatásuk lehetett a miseruha médaillon képeinek szerkesztésére, hanem a tartalom indítékául is szolgálhattak — más, később részletezett okok mellett — a földi személyek (István és Gizella) és a szentek egy sorba kerüléséhez is: a kölni Máté evangélium iniciálélapjának129

keretén négy medaillonban felül Agnus Dei, oldalt Theophanuval és III. Ottóval, alul az özvegy császárnéval, Adelheiddel azonosítható mellképek vannak. A medaillon-mellképek jellegzetesen jelennek meg a II. Henrik korabeli szakrális tárgyakon is130

: mindezek hatása tükröződik a miseruha vértanúsorának formai megoldásán. A H-G sávban, a felette lévő apostolsornak megfelelően 12 médaillon fér el. Kettőt a királyi házaspár foglalt le; 10 helyre lehetett vértanúkat helyezni. Az ábrázoltak az egyház ismert, univerzálisan tisztelt szentjei közé tartoznak; tiszteletük intenzitása azonban eltérő volt. Kelemen, Szixtusz és Kornél római pápák nevét a misekánon tartalmazza131

(I. tábla), de Rómán kívül tiszteletük szórvá-