Századok – 1997
Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3
16 TÓTH ENDRE lok párosával dialógust folytatva állnak", éppúgy, mint a baseli Münster árkádkeretezésű apostol dombormúvén. A Reichenau-Niederzell-i St. Peter-Paul templom apszis hengerfalán két, egymás alatti árkádsorban felül az apostolok ülnek, alul a próféták állnak mondatszalagokkal. A reichenaui falfestmény 12. század eleji keltezését100 az 1970-es évek ásatásai és dendrokronológiai vizsgálatai időben egy kissé még feljebb tolták10 1 , megerősítve Otto Demus 1120-1130-as keltezését102 . A miseruhán a Maiestas Dominit körülvevő árkádsoros, ülő apostolgaléria a téma legkorábbi fennmaradt ábrázolása. Miként keletkezett? Az apostolok vagy szentek melletti árkádos keretezés és kulissza feltűnését kutatva közelebb jutunk ahhoz a művészeti körhöz is, amely a miseruha kompozícióján és részletein nyomot hagyott: az eredet annál súlyosabban esik a latba, mert az aprólékosan részletezett árkádsor a miseruha kompozíciójának hangsúlyos összetevője. A miseruha apostolsorának eredete két irányból közelíthető meg. Egyrészt a könyvfestészetből, másrészt a mennyei Jeruzsálem ábrázolásokból (a falfestményekből és a kör alakú bronz lámpákból). A karoling és Ottó-kori csont domborműveken10 3 és miniatúrákon10 4 az ábrázoltak szentségét gyakran íves árkádos oszlopokkal emelik ki. Ez egyrészt a római császárkori és későantik kortól főképpen a császárkultuszt kiszolgáló hatalmi művészet két építészeti jellegzetességének, az apszisoknak (fülkéknek) és a háromtagú íves árkádoknak10 5 a leszármazottja, és esetenként leegyszerűsített megjelenési formája. Ahogy a császárkorban a ház alakú sírépítmények homlokzati síkja lett a sírsztélék egyik típusa, éppúgy az oszlopokkal határolt apszisnyílások síkja vált a perspektívát nélkülöző reprezentatív ábrázolásokon a szentek és uralkodók kiemelését biztosító keretévé, noha az apszis érzékeltetésének az igénye is megmaradt. Az árkádsor legkorábbi emlékei quedlinburgi10 6 és bambergi10 7 , azonos témájú, de más megformálású ládikákon, elefántcsont vödrökön (szenteltvíztartó szitulákon) a 10. században tűnik fel: a trieri vödör két sávra rendezett dombormúvein felül gerendázattal lezárt, hangsúlyos, oszlopokkal keretezett felületen jelenítették meg Szent Pétert, II. Henriket (legalább is valószínűbben, mint III. Ottót108 ), a pápát és az egyházi hierarchia képviselőit10 9 . A milánói szitulán, Godfredus milánói érsek ajándékán (Milánó 979) árkádsorban a trónoló Máriát és a négy ülő evangélistát ábrázolták11 0 . Arkádsoros keretezés sík felületen a miseruhával egyidős II. Henrik és felesége baseli oltárelőlapján tűnik fel álló alakokkal (Krisztus, Szent Benedek és angyalok), viszont egyszerű építészeti részletekkel, ugyanűgy mint II. Henriket és két püspököt ábrázoló pontifikálé miniatúráján, amely hármas árkádsor előtt jelenítette meg a személyeket111 . Az ezredfordulóra az építészeti keret (két oszlop egyenes vagy íves, timpanonos lezárással, vagy iker-árkád) már nemcsak a reprezentatív ábrázolásokon figyelhető meg, hanem a narratív (bibliai) képek és a miniatúrák háttérábrázolásain is11 2 . Ez az architektonikus bővítmény jelentette azt a hátteret és alapot, amely all. század elejére formailag lehetővé tette az apostolok árkádsoros ábrázolását. Ugyanekkorra létrejöttek azok, az alapjában narratív biblia jelenetek is, amelyen az apostolok a korábbi kialakult képtípust követve113 , a cselekménynek megfelelően, teljes létszámban ülve jelennek meg, és az árkádok jelentik a hátteret vagy a keretet: ezek a Pünkösdöt, a Szentlélek eljöttét ábrázoló miniatúrákon:
