Századok – 1997

Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3

16 TÓTH ENDRE lok párosával dialógust folytatva állnak", éppúgy, mint a baseli Münster árkád­keretezésű apostol dombormúvén. A Reichenau-Niederzell-i St. Peter-Paul temp­lom apszis hengerfalán két, egymás alatti árkádsorban felül az apostolok ülnek, alul a próféták állnak mondatszalagokkal. A reichenaui falfestmény 12. század eleji keltezését100 az 1970-es évek ásatásai és dendrokronológiai vizsgálatai időben egy kissé még feljebb tolták10 1 , megerősítve Otto Demus 1120-1130-as keltezé­sét102 . A miseruhán a Maiestas Dominit körülvevő árkádsoros, ülő apostolgaléria a téma legkorábbi fennmaradt ábrázolása. Miként keletkezett? Az apostolok vagy szentek melletti árkádos keretezés és kulissza feltűnését kutatva közelebb jutunk ahhoz a művészeti körhöz is, amely a miseruha kompo­zícióján és részletein nyomot hagyott: az eredet annál súlyosabban esik a latba, mert az aprólékosan részletezett árkádsor a miseruha kompozíciójának hangsú­lyos összetevője. A miseruha apostolsorának eredete két irányból közelíthető meg. Egyrészt a könyvfestészetből, másrészt a mennyei Jeruzsálem ábrázolásokból (a falfestményekből és a kör alakú bronz lámpákból). A karoling és Ottó-kori csont domborműveken10 3 és miniatúrákon10 4 az áb­rázoltak szentségét gyakran íves árkádos oszlopokkal emelik ki. Ez egyrészt a római császárkori és későantik kortól főképpen a császárkultuszt kiszolgáló ha­talmi művészet két építészeti jellegzetességének, az apszisoknak (fülkéknek) és a háromtagú íves árkádoknak10 5 a leszármazottja, és esetenként leegyszerűsített megjelenési formája. Ahogy a császárkorban a ház alakú sírépítmények homlok­zati síkja lett a sírsztélék egyik típusa, éppúgy az oszlopokkal határolt apszisnyí­lások síkja vált a perspektívát nélkülöző reprezentatív ábrázolásokon a szentek és uralkodók kiemelését biztosító keretévé, noha az apszis érzékeltetésének az igénye is megmaradt. Az árkádsor legkorábbi emlékei quedlinburgi10 6 és bamber­gi10 7 , azonos témájú, de más megformálású ládikákon, elefántcsont vödrökön (szenteltvíztartó szitulákon) a 10. században tűnik fel: a trieri vödör két sávra rendezett dombormúvein felül gerendázattal lezárt, hangsúlyos, oszlopokkal ke­retezett felületen jelenítették meg Szent Pétert, II. Henriket (legalább is valószí­nűbben, mint III. Ottót108 ), a pápát és az egyházi hierarchia képviselőit10 9 . A milánói szitulán, Godfredus milánói érsek ajándékán (Milánó 979) árkádsorban a trónoló Máriát és a négy ülő evangélistát ábrázolták11 0 . Arkádsoros keretezés sík felületen a miseruhával egyidős II. Henrik és felesége baseli oltárelőlapján tűnik fel álló alakokkal (Krisztus, Szent Benedek és angyalok), viszont egyszerű építészeti részletekkel, ugyanűgy mint II. Henriket és két püspököt ábrázoló pon­tifikálé miniatúráján, amely hármas árkádsor előtt jelenítette meg a személye­ket111 . Az ezredfordulóra az építészeti keret (két oszlop egyenes vagy íves, tim­panonos lezárással, vagy iker-árkád) már nemcsak a reprezentatív ábrázolásokon figyelhető meg, hanem a narratív (bibliai) képek és a miniatúrák háttérábrázolá­sain is11 2 . Ez az architektonikus bővítmény jelentette azt a hátteret és alapot, amely all. század elejére formailag lehetővé tette az apostolok árkádsoros ábrá­zolását. Ugyanekkorra létrejöttek azok, az alapjában narratív biblia jelenetek is, amelyen az apostolok a korábbi kialakult képtípust követve113 , a cselekménynek megfelelően, teljes létszámban ülve jelennek meg, és az árkádok jelentik a hátteret vagy a keretet: ezek a Pünkösdöt, a Szentlélek eljöttét ábrázoló miniatúrákon:

Next

/
Thumbnails
Contents