Századok – 1997

Kisebb cikkek - Székely György: Egyetemi kancellárok a 14–15. századi Magyarországon I/157

164 KISEBB CIKKEK már itt bejelenti János szerzetes jogi dok­tor és teológiai magister, Márton magister bölcsészdoktor, Péter magister bölcsész-és orvosdoktor érkezését, valamint azt, hogy további doktorokért küldött Itáliába és Franciaországba. Az egyik leghíresebb tanár, Johannes Regiomontanus német csillagász egy alkotása (Tabulae Directi­onum) 1467. évi ajánlásában sem nevezi meg Vitéz János fáradozásainak alapját. Magasztalja mint érseket, legátust, királyi főkancellárt, mint az egyetem tényleges létrehozóját (curam habeas condendi stu­dii generalis), aki őt a bécsi egyetemről a négy szabad művészet karára hívta. A két évet a király, a város, a kancellár az épületek biztosítására is felhasználta. Má­tyás egy röviddel azelőtt ráháramlott é­pületet aj ánlott fel, a város segítette annak átépítését tantermek, professzor- és di­ákszállás céljára. Az első megérkező ok­tatók közt volt a fent említett lengyel csil­lagász Marcin Bylica z Olkusza, akiből nálunk Ilkusch Márton lett, hiszen a ma­gyar szerzetesekkel, német és magyar hí­vőkkel közelebbi kapcsolatba került. A kö­vetkező években újabb bécsi hittudomá­nyi professzorokkal bővítette Vitéz János a tanári kart és könyvtár is létrejött. Talán Mátyás király is meglátogatta a pozsonyi egyetemet a működés második évében: 1468. szeptember 28-án a várost huma­nista nevén is megjelölte az államkancel­lária (Histropoü sive Posonii) a király cseh háborújára (pro haereticis extirpandis) ki­vetett rendkívül adó kapcsán. Végül a tel­jes egyetem mégsem épült ki, Rebro szlo­vák professzor szerint csak két karú lett, bölcsészet és talán teológia. A bécsi egye­tem magyarországi vonzóerejét sem tudta csökkenteni a közeli magyarországi ka­tolikus, humanista egyetem, az Academia Istropolitana.8 Sokan vallották (így Antall József és Kapronczay Károly), hogy Mátyás pozso­nyi egyetemalapítása kísérlet volt. De ha volt is távlati cél, azt is a helyi egyházra hárították. Amíg az Academia Istropoli­tana fennállt, tanárait a pozsonyi társas­káptalan fizette, de nem is tartott fenn elkülönített káptalani iskolát, nem volt olvasó- és éneklő kanonoka. Az egyetem előadói a káptalani könyvtárat használ­ták. Alapot adott az egyetemhez, hogy számos kanonok decretorum doctor volt. Egy 1459 óta pozsonyi kanonok hittudo­mányt tanított az egyetemen. Külföldi professzorok ezért tartották megtisztel­tetésnek, hogy a pozsonyi társaskáptalan tagjai lehettek. A kancellár kezében volt a promóció és bíráskodás joga, de ezt már 1469-ben az alkancellárnak adták át. Ezt az utóbbi tisztséget a pozsonyi prépostok viselték, előbb Georg Schömberg (Schön­berg). Azzal, hogy az érsek jelölte a pré­postot, az egyetem kancellárja határozta meg az egyetemi alkancellárt. Vitéz János esztergomi érsek és örökös főispán, Ma­gyarország prímása és apostoli legátus minőségében tette György prépostot, az egyetem alkancellárját főpapi képviselő­jévé (officialem seu vicarium in spiritua­libus), hogy az ott időlegesen tartózkodó doktorok, magisterek és tanulók ne le­gyenek kénytelenek a tanulmányok ro­vására ügyeikkel Esztergomba járni. A humanista stílust itt is jelzi, hogy mint az egyetem, mint a prépost, mint a káp­talan, sőt a város nevében megjelenik Po­zsony mellett (sőt egyszer helyett) a Hystro­poütana jelző. Tartalmilag ez mégiscsak sejteti, hogy a királyi, sőt az érseki figye­lem is meggyengült, ezáltal a támogatás megcsappant, a fenntartás fokozottan a társaskáptalanra hárult. Csakhogy Schöm­berg is külföldi (osztrák) humanista, vetz­lari papból lett Mátyás királyi titkára és volt többször diplomáciai kiküldöttje. Az alapítást szervező főpapok politi­kai bukása (1471) után már nincs szó

Next

/
Thumbnails
Contents