Századok – 1997
Kisebb cikkek - Székely György: Egyetemi kancellárok a 14–15. századi Magyarországon I/157
KISEBB CIKKEK 165 sokáig a vezető tudósok közreműködéséről. Werbőczi István a legjobb esetben elkezdhetett ott alapozást tanulni, de bölcsészvégzetté, pláne jogvégzetté ott nem lehetett. A Vitéz-féle szervezkedést leleplező egri püspök, a boroszlói polgári eredetű Beckensloer János 1474-76. években főkancellár lett, az 1474-79. években esztergomi érsekség lett a jutalma. Nem jeleskedett egyetemtámogatásban, 1476-ban a német birodalomba szökött. Csak Georg Schömberg címei közt őrizték meg következetesen, hogy egyetemi alkancellár. 1486. szeptember 30-án halt meg és sírfeliratai hangsúlyozzák, hogy az Universitas Istropolitana vicecancellariusa volt. Utána Sánkfalvi Antal, neve szerint felvidéki származású, töltötte be az egyetemi alkancellárságot. Ez előbb Vitéz János udvari papja, majd Mátyás király diplomatája és pozsonyi főesperes volt, végül nyitrai püspök lett. II. Ulászló király 1492. május 1-én egy pozsonyi házát, amelyet elődje, Mátyás az egyetemnek (pro universitate seu collegio studentium) adott, eladományozta egy sótisztviselőjének arra hivatkozva, hogy pusztulás fenyegeti az épületet az intézmény megszűnése folytán (cessante seu extincto iamdudum studio seu collegio ipso, ad non minimam desolationis iacturam). Az alkancellárok tehát maguk nem birkózhattak meg az egyetem fenntartása gondjaival, amikor gyermek ült az esztergomi érseki székben. így a pécsi és óbudai egyetem olykor feltételezett hosszabb tengődésének illúziója számára sincs hely a középkorvégi pozsonyi egyetem esetében.9 JEGYZETEK 1 Giorgio Cencetti - Cesare Gnudi - Carlo Calcaterra: L'Università di Bologna (Bologna, é.n.) 23-34. o.; Mollay Károly: XIV századi vélemény a magyar parasztról és a magyarországi nemesekről (Ethnographie, 1957.) 356. о.; Szögi László (szerk.): Régi magyar egyetemek emlékezete (Bp., 1995.) 1,2. szám; Fügedi Erik: Alsáni Bálint, a pécsi egyetem második kancellárja (klny. Pécs, 1957) 106. o.; Litványi László: A pécsi püspöki könyvtár (Sorsunk, 1941.) 240. o.; Békefi Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig (Bp., 1910.) 351. о.; Elemér Mályusz: Geschichte des ungarischen Volkstums von der Landnahme bis zum Ausgang des Mittelalters (Bp., 1940.) 110. о.; Casimir Morawski: Histoire de l'Université de Cracovie I. (Paris-Cracovie, 1900.) 55-56. o.; Herbert Grundmann: Vom Ursprung der Universität im Mittelalter (Darmstadt, 1960.) 10. 0.; Siegfried Hoyer: Die Gründung der Leipziger Universität und Probleme ihrer Frühgeschichte (in: Karl-Marx-Universität Leipzig 1409-1959. 1.B. Leipzig, 1959.) 15. o.; Csapláros István: A magyar-délszláv kapcsolatok pécsi kutatói (Sorsunk, 1941.) 162. o.; Szabó Pál Zoltán: A kétezeréves Pécs (Sorsunk, 1941) 328. o.; Molnár Erik: A magyar társadalom története az Arpádkortól Mohácsig (Bp., 1949.) 297-298. о.; Kardos Tibor: A pécsi Egyetemi Beszédek és a humanizmus (Jubileumi tanulmányok. A pécsi egyetem történetéből. Pécs, 1967.) 156. o.; Kardos Tibor felszólalása a Venezia e Ungheria nel Rinascimento konferencián. Velence, 1970. június 11., Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora (Bp., 1955.) 58, 64, 69-70, 75. о.; Mezey László: A pécsi egyetemalapítás előzményei (Jubileumi tanulmányok, i.m.) 54. o.; Kovács Endre: A pécsi egyetemtörténeti konferencia (Felsőoktatási Szemle, 1967, december) 756. o.; Eugen Haberkern - Joseph Friedrich Wallach: Hilfswörterbuch für Historiker. Mittelalter und Neuzeit (Basel, 1935.) 287. o.; Kazimierz Lepszy: Université Jagellonne d'hier, d'aujourd'hui et de demain (Cracovie, 1964.) 9, 12-16. o.; Zdzislaw Kaczmarczyk: Polska czasów Kazimierza Wielkiego (Krakow, 1964.) 154-155. o.; Adam Vetulani: A pécsi egyetem, valamint a krakkói és bécsi testvéregyetemek alapításának körülményei (Jubileumi tanulmányok, i. m.) 30. o.; Zofia Kozlowska-Budkowa: Odnowienie Jagiellonskie Universytetu Krakowskiego (1390-1414) (Dzieje Uniwersytetu Jagiellonskiego w latach 1364-1764. Tom I.... pod redakçja Kazimierza Lepszego. Krakow, 1964.) 88. о.; Adam Bochnak: Les insignes de l'Université Jagellonne (Cracovie, 1962.) 8. o.; Aldásy Antal: Alsáni Bálint bíbornok (Bp., 1903.) 54. о.; Gárdonyi Albert: A királyi titkos kancellária eredete és kialakulása Magyarországon (Századok, 1914.) 98. o.; György Bónis: Repertórium und Bibliographie für die ungarischen Universitäten bis 1500 (klny. lus Romanum Medii Aevi. Mediolani, 1966.) 3. o.; Bónis György: A feudális állam átmeneti megszilárdulása, az Anjouk kormányzata (kézirat a Magyarország története 10/11. kötetéhez) 687-688. o.; Kumorovitz L. Ber-