Századok – 1997

Tanulmányok - Tóth Endre: István és Gizella miseruhája I/3

ISTVÁN ÉS GIZELLA MISERUHÁJA , 15 névsorokkal9

3

szemben, és az apostolokat név szerint felsoroló Mindenszentek litániáiban is. A miseruha apostol sorrendje tehát a szokásosnak megfelel. Szándékos tervezés vagy a véletlen tévedés okozta-e, hogy a mellrészén csak három és nem négy apostolt: Péter-Pált és András-Jakabot emelték ki? Szándékosságra is gyanakodhatunk: van ugyanis olyan liturgikus szöveg, amelyik éppen a miseruhán kiemelt három apostolt, Pétert, Pált és Andrást említi név szerint. Ez a szöveg nem jelentőségnélküli a miseruha képeinek értelmezéséhez. A Mindenszentek litániájával rokon szerkezetű uralkodó-üdvözlések, a Laudes regiae szövegváza kötött és állandó. A „Christus vincit, Christus régnât, Christus imperat" kezdetű és többször ismételt szövegekben könyörögnek a pápáért, az uralkodóért, feleségéért, gyermekeiért, a hadseregért; e csoportok után név szerint fohászkodnak néhány szenthez. A szentek kiválasztása kötött, de némi változatosság is előfordul. A szöveg elején, a pápáért való könyörgés után kérik Péter, Pál és András apostolok segítségét. A német területre jellemző Laudes-ben mindig csak ez a három apostol van név szerint említve (I-II. táblázat). A B. Opfermann által összegyűjtött 30 szöveg közül csupán egyben, a 9. századi orléans-i eredetű Laudesben sorolják fel Jánost és Jakabot is94

. Mivel a Laudes hatása a miseruha más képein is kimutatható, alighanem jó úton járunk, ha a három apostol kiemelését a Laudes hatásának tulajdonítjuk. Lehetségesen ez, a nem páros kiemelés zavarta meg az apostolsor tervezését. Következménye lehetett, hogy Jakab apostolt kifejtették. A felmerült véleményekkel ellentétben kétségtelenül megállapítható, hogy Bertalan semmiféle koronát nem hord a fején: a magas hajkoronájának a megformálása egyezik a többi apostoléval. Az apostolokat aprólékosan részletezett és díszített, a számuknak megfelelően 12 szakaszra (kapura vagy fülkére) felosztott városfal-keret hangsúlyozva fog össze9

5

. A perspektivikus, tornyos városfal, mintegy fülkeszerűen veszi körbe széken ülő tanítványokat. A hátoldal tengelyében Krisztus kissé megemelt mandorlában trónol. Az apostolok felül vízszintes gerendával lezárt vagy ívelt, árkádsoros keretezésü ábrázolása a későókori művészetből, a szarkofágdomborművekből származik. Formailag az ún. oszlopos szarkofágokból eredt ez, a hol keretező, hol háttérarchitektúra, amely a 4. században a Krisztust körülvevő apostolábrázolásoknak is egyre hangsúlyosabb kelléke: a milánói Városkapu-szarkofág az egyik legjellemzőbb és legkorábbi példa9

6

. Ez a megjelenítés, amely a bizánci művészetben és hatásterületén nem honosodott meg (így az italobizánci festészetben sem: lásd például a torcelloi dóm apszismozaikjait), nyugaton, főként német és délnémet területen9

7

az apszisok, fülkék és oszlopok szimbolikus jelentésének hatására98 az evangélista képeken (miniatúrákon) együttesen vagy külön-külön ábrázolt apostolok és szentek gyakori megjelenési formájává vált. Ami a miseruhán meglepő, az az ábrázolás koraisága. Mert ugyan a karoling- és Ottó-kori könyvfestészet és más iparművészeti emlékek az egyes apostolokat — gyakorlatilag az evangélistákat — oszlopok között, íves árkádban gyakran, de nem kizárólagosan jelenítik meg, az árkádos apostolgalériának a falfestészetben a 12. század elejéig alig maradt falfestészeti emléke: egyetlen 11. századi példáján, Chalières-ben, az aposto-