Századok – 1997

Kisebb cikkek - Glück Jenő: A Román Nemzeti Párt csírája: az aradi pártalakulás (1867–1875) VI/1371

1380 KISEBB CIKKEK tisztújításra. Ez alkalommal is kompromisszum született a két nagy párt között. Az erőviszonyok azonban láthatóan eltolódtak a deákpárt javára, annál is inkább, hogy tagjai között nőtt a románok létszáma és szerepe. E tény folyományaként a megyei rangsorban harmadik tisztet, az árvaszék elnökségét Gheorghe Constantininak juttatták. A román nemzeti párt tagjainak jutott a főjegyző (Teodor Serb), a főügyész (Lázár Ionescu), egy aljegyző (loan Bele§), egy-egy árvaszéki ülnök és jegyző, valamint négy szolgabíró és négy helyettese hivatala. A megegyezés ez alkalommal is a felekre kötelezően az egész választási ciklusra szólt. bizottságok. (Elek, Borossebes, Berzova, Agris, Jószás, Simánd, Arad). Elhatározták, hogy küldöttség útján kérik az igazságügyminisztert megfelelő számú román bíró kinevezésére, az új bírósági rendszer bevezetése alkalmával. Vitát váltott ki a megye újjászervezése érdekében felállítandó bizottság összetétele. A deákpárt a 30 helyből nyolcat ajánlott fel, a jelenlevők szerint azonban 24 hely illeti meg őket. Elvi álláspontjuk mellett a többség hozzájárult ahhoz, hogy a javaslatban szereplő első nyolcat vegyék a választásnál tekintetbe. Aczél Péter főispán beiktatása alkalmával Lázár Ionescu javaslata szerint tiltakozásuk jeléül passzivitást határoztak el és elutasították Mircea Stánescu és Iosif Popovici tervezetét, amely előüta többek között a román párt tagjainak kivonulását a teremből a királyi leirat felolvasása után.3

7 Kétségtelen, hogy a párt újjáalakulása nyomán növekedett befolyásuk. A pártvezetőség 1871. november 19-én körlevélben fordult a helyi vezetőkhöz és kérte a szavazók mozgósítását, amiben elsősorban a papokra és jegyzőkre számított. A november 30. - december 2. között lezajlott megyei választáson sok helyen eredményt értek el. így például Apátiban 60 szavazó indult a plébános és jegyző irányítása alatt a seprősi szavazóközpontba, míg a jóval nagyobb Seprősről kevesebben jelentek meg. Az új törvényhatóság megalakulásakor kiderült, hogy 554 tagból áll, akik közül 217 román, beleértve a jogszerintieket is. A magyar ellenzéki párt 30 hellyel rendelkezett, a deákpárt pedig 77 fős abszolút többséggel. Az 1873-ban sorra került pótválasztások nem változtattak az erőviszonyokon, Arad város esetében a román párt befolyása jelentéktelen volt.3

8 A törvényhatósági választások nyomán 1871 december végén került sor a A román párt közbenjárása szintén bizonyos eredménnyel járt az aradi és borosjenői törvényszékek felállítása alkalmával. Az utóbbi elnöke Sigismund Popovici lett és az öt bírói állásból kettőt, a kerületéhez tartozó járásbíróságok nyolc állásából pedig négyet kaptak meg. Az aradi törvényszéken a négy bíró közül egy, a hét járásbíró közül három volt | román. A román bírák jelenléte a sajtóértesülésekből leszürhetően jelentősen elősegítette a román peresek anyanyelven I történő kihallgatását.39

' Sigismund Popovici lemondása nyomán megüresedett butyini mandátumért 1872. február 9-én pótválasztást tartottak. Ekkor lépett a nagy nyilvánosság elé Dimitrie Bonciu, aradi ügyvéd, aki egyben < Sigismund Popovici visszavonulása után a román párt elnöke is lett. Az érvényben lévő megegyezés szerint simán nyerte meg a választást.40 Nemsokára újabb általános választások megtartása is napirendre került. A deákpárt az előző választás alkalmával előterjesztett ajánlatát ismételte meg, amelyet 1872. április 21-én tárgyalt meg a központi bizottság és fogadott el ugyanazon feltételekkel. A megegyezés azonban