Századok – 1997

Történeti irodalom - A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek bajai iskoláiban vezetett krónika 1936–1948.(Ism.: F. Dárdai Ágnes) V/1216

TÖRTÉNETI IRODALOM 1217 táspolitikai döntések — felvillantása jól értelmezhető keretet, viszonyítási pontot kínál az olvasó számára. Az előszó felkészít a Krónika értelmezésére is, hisz tájékoztat arról, hogy e forráson kívül két dokumentum segítheti a korabeli események felidézését: a Zárdakrónika, valamint a Zárdaévkönyv. Megtudjuk, hogy 1936-ban Bali Mária Ildefonsa rendfőnöknő megváltoztatta az addig érvényben volt feljegyzési szokásokat. A rendház krónikája számára nem naponkénti feljegyzéseket készítettek, hanem egy év történetének összefoglalását írták le. Talán ezzel magyarázható, hogy szükségessé vált egy külön iskolakrónika, amelynek az volt a funkciója, hogy az évkönyv összeállításához szolgáljon pontos adatokkal. A Zárdaévkönyv, a Zárdakrónika és az Iskolakrónika egymást kiegészítő dokumentumok, és a neveléstörténet, az iskolatörténet, de tágabb értelemben a művelődéstörténet fontos forrását jelentik. Mivel a krónika feljegyzései a műfaji szabályoknak megfelelően szűkszavúak, csak a legszükségesebb tények rögzítésére vállalkoznak, ezért magyarázat, értékelés csak ritkán fordul elő bennük. Éppen ezért dicsérendő az előszó írójának törekvése, hogy ahol csak szükséges, sűrűn idéz a két másik forrásból. Bizonyos, hogy a bajai iskolanővérek zárdai nevelőmunkájának szintézisét, Baja város iskolaügyében betöltött szerepét — a kutatómunka egy következő fázisában — e három gazdag forrásértékű dokumentum együttes elemzése adhatja meg. Ezen összegzésben kiemelkedő szerepet, megkerülhetetlen adatbázist jelent a krónikához fűzött jegyzetapparátus. Már az oldalszámok is jelzik (a krónika szövegének lapjainál valamivel több a kisebb betűkkel szedett jegyzetek oldalszáma), hogy a krónika értelmezésében, értő olvasásában a jegyzetapparátusnak kiemelkedő szerepe lesz. Nemcsak a jegyzetek mennyisége (számszerint 693) lenyűgöző, hanem e megjegyzések alapossága, mélysége is. Maguk a szerkesztők írják, hogy a jegyzetek elkészítésekor többféle nehézséggel kellett megküzdeniük. Ahhoz, hogy az iskolakrónikában feljegyzett események egyáltalán érthetőek, majd értelmezhetőek legyenek, szükséges volt alapos forráskutató munkát végezniük. A legtermészetesebb információtárat a korabeli helyi napilapok adták. Különösen a katolikus szellemű Bácskai Újságban írtak sokat a zárdáról. Mivel ez az újság 1941-ben megszűnt, ez év után már jóval nehezebb volt az adatok ellenőrzése, a jegyzetek készítése. Mint ellenzéki napilap, a Független Magyarság, bár lényegesen kevesebbet foglakozott az iskolával, mégis a város korabeli közéletét tükröző újság volt. Az iskolakrónika igen sok személyt megemlít, akik megfordultak a zárdában. E személyek foglalkozása, beosztása a Tiszti címtárból volt kikereshető. Éltek a szerkesztők az oral history kínálta lehetőségekkel is. Amikor nem találtak másként és máshol adatokat, a kérdezősködés, a visszaemlékezések útján bizonyosodtak meg a krónika eseményeiről. Mivel az iskolakrónikát vezető apácák sok rövidítést használtak, elkészült egy rövidítésjegyzék, valamint a tanítás ideje alatti egyházi ünnepekről is egy rövid ismertetés. Végezetül a kötetet záró mutató sem szokványos, de mindenképpen hasznos: további információk, összefüggések olvashatók ki belőle. Lássuk tehát, milyen szerepet játszottak Baja életében az „iskolanénék"? Milyen volt a zárdai iskolai élet? A történelem e viharos éveiről mit őriztek meg a krónika bejegyzései? A Miasszonyunkról Nevezett Iskolanővérek rendjének alapítója Fourier Szent Péter (1565-1640) Ágoston-rendi szerzetes volt. A rend tagjai a világi életről lemondva egész életüket az oktatásnak-nevelésnek szentelték. Magyarországra a 19. század második felétől érkeztek. Erős, a szülők részéről megnyilvánuló társadalmi igény kívánta meg oktató-nevelő tevékenységüket, hiszen a 19. század közepétől az alapszintű nőnevelés már nem elégítette ki a nőkkel szemben támasztott társadalmi elvárásokat. A reformkor óta kezdett egyre jobban érvényesülni a leányok nevelésében az erős nemzeti szellem, de kifejezett cél volt praktikus ismeretekkel való ellátásuk is, amellyel általános műveltséget szerezhettek. A nőnevelésre leginkább alkalmasnak tartott Miasszonyunk rendbeli apácákat Kalocsa érseke, Kunszt József hívta Kalocsára 1860-ban. Majd Haynald Lajos érsek biztatására a bajai prépost, Latinovits Gábor kezdeményezte egy bajai zárda felállítását. Egy nagylelkű végrendeleti alapítványnak köszönhetően 1870-ben kezdetét vette a nagyszabású építkezés, amelynek eredményeként elindulhatott az oktatás. A zárda történetében a következő fontos dátum az 1926-os év, a nőnevelés ügyét rendező törvénycikk, amely kimondta: ,,... a lányközépiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben magasabb általános műveltséghez juttassa, és ekként az egyetemi és általában főiskolai tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára is képessé tegye." A zárdaiskola továbbfejlődését ezek az oktatási reformok határozták meg. Ennek szellemében indultak el újabb építkezések, majd egy igen fontos lépés, a tanítóképző felállítása 1929-ben. A súlyos pénzügyi-gazdasági helyzet ellenére a tanítóképző alapításának évében elkezdődtek az újabb építkezések.