Századok – 1997
Történeti irodalom - A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek bajai iskoláiban vezetett krónika 1936–1948.(Ism.: F. Dárdai Ágnes) V/1216
1216 TÖRTÉNETI IRODALOM áldozni; mihelyt az egyetem színvonala csökkent, a magyarok is elmaradtak. Endrei Walter a céhes korszak textilipari kapcsolatairól írt tanulmányt. Ebben az iparágban a németek messze elmaradtak Flandria, Itália és Anglia mögött, Magyarország számára mégis ők közvetítették az új eljárásokat. A bevándorlás, a szakemberek toborzása a manufaktúrákba, a céhek és a 19. századtól a textilipari szakkönyvek voltak a közvetítés „csatornái". Paulinyi Ákos a gépgyártás példáján mutatta be a Német Birodalomból történő iparfejlesztés és műszaki átvétel 1880 és 1914 közti történetét. Magyarország ekkor egyszerre akarta iparát modernizálni és a hazai iparra támaszkodni, a modernizációhoz azonban nagyon sokáig szüksége volt a fejlett technika importjára. A rövid- és hosszútávú célok, a politikai és a közgazdasági kívánalmak közti egyensúlyozás nehéz feladat elé állította a korszak gazdaságpolitikusait. Vámos Éva a kémia és a vegyipar dualizmuskori kapcsolatát dolgozta fel. Először általában a külföldiek német egyetemjárásáról közöl adatokat, majd a jénai, heidelbergi, lipcsei, drezdai, berlini univerzitásokon tanuló magyar hallgatókat veszi sorra. A következő részben a Magyart Tudományos Akadémia és a természettudományos egyesületek német kapcsolatait elemzi, végül a magyar vegyiparban, különösen a korszak egyik húzóágazatában, az élelmiszervegyiparban részt vevő német tőke, vállalkozók és szakemberek szerepét vizsgálja. Palló Gábor a 20. századi természettudományos kapcsolatok új jelenségeiről írt. A két világháború közti időben jelentkezett az a máig is ható tendencia, hogy a Németországban tanult magyarok közül mind többen maradtak egyetemi éveik befejeztével tanulmányaik helyén, sokan a nemzetiszocialista fordulat után még távolabb próbáltak szerencsét. Holger Fischer a két világháború közti földrajztudomány kapcsolatait elemezte. Mindkét országban ekkor zajlott le e tudományszak heves vitáktól sem mentes fordulata és a leíró, „természettudományos" tárgyból ekkor vált részben „humán" tudomány. Ez egyben azt is jelentette, hogy a geográfia politikaérzékenyebbé vált. Míg a korábbi korszakban a magyar földrajzosok a külföldi módszereket alkalmazták jól-rosszul, a húszas-harmincas évekre e stúdium elérte a németországi színvonalat, néhány részterületen meg is haladta azt. Fischer szerint ekkor már helyesebb a minőségi különbséget kifejező centrum és periféria helyett a „nagy és kis tudományosság" és több centrum kapcsolatáról beszélni. A recenzens a könyv végigolvastával egyetlen dologtól óvja a tudománytörténészeket. Reméli, hogy e kötet — stílszerűen, tehát újfent német — közvetítésével nem fogják meghonosítani a magyar nyelvben a műszaki transzfer vagy technikai transzfer fogalmát. Már az sem szerencsés, hogy ez az angol kifejezés meghonosodott a német tudományos nyelvben, pedig sokkal találóbb német szóval le lehetett volna fordítani. A nyelvi purifikátorokat azzal szokás visszautasítani, hogy az átvett idegen szó olyan jelentésbeli mélységeket fejez ki, melynek leírására az átvevő nyelv nem alkalmas. A transzfernél azonban, melynek eredeti jelentése átvitel, laposabb kifejezést keresve sem találhatnánk. Ennél még a magyar átvétel szó is sikerültebb, a kötetben leírt viszonyokra pedig tökéletesen alkalmazható, hiszen többségében egyirányú mozgást jelöl. Tringli István A MIASSZONYUNKRÓL NEVEZETT KALOCSAI SZEGÉNY ISKOLANŐVÉREK BAJAI ISKOLÁIBAN VEZETETT KRÓNIKA 1936-1948. Előszó: Kelemen Márton. A szöveget gondozta, jegyzetelte: Kőhegyi Mihály, Merk Zsuzsa. Baja, 1995. Bajai Dolgozatok 9. 161 o. „Senkinek sem ártani, mindenkinek használni." E jelmondatot választották a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek címerükben, akik rendjük fennállása óta igyekeztek ennek a szellemnek megfelelni. Hogy kik ezek az „iskolanénék", és milyen körülmények között, mit, kiket és hogyan tanítottak, megtudhatjuk a bajai iskoláikban vezetett Krónikából, amely az 1936-1948 között eltelt időszakban enged bepillantást a zárda iskolai életébe. A könyv hármas egysége (előszó - forrás - jegyzetek) példamutató koherenciát mutat. Az előszó bevezeti az olvasót a Miasszonyunk rend történetébe, rámutat magyarországi, illetve bajai gyökereikre. Felvázolja Baja város iskolatörténetének főbb vonásait, különös tekintettel a leánynevelésre. Egy tágabb dimenzió — a legfontosabb eseménytörténeti tények és összefüggések, a korszakot érintő oktatásügyi, okta-i
