Századok – 1997

Közlemények - Deák Ágnes: Lord Acton és Ausztria az 1850–60-as évek fordulóján V/1157

1172 DEÁK ÁGNES piratában a tartományok történeti jogaira hivatkozva. A szerző elismeri, hogy a centralizáció a „német uralom" formájában realizálódik, de erre véleménye szerint a kulturális fejlettség magasabb fokán álló németség hivatott, s az nem zárja ki a többi népcsoport nemzeti létét. A kívánatos program a birodalmi centralizáció és a községi helyi közigazgatási autonómia elemeinek ötvözése, de semmiképp sem önálló tartománja alkotmányok útján, sokkal inkább a tartományi keretek jelentőségének fokozatos halványulásával. Actonnak minden bizonnyal tetszhetett a röpirat, mivel szokásától eltérően a margóra tett vonaljelzések mellett a mű hátsó belső borítóján rövid szöveges bejegyzésekben rögzítette a számára legfontosabb gondolatokat a soknemzetiségű államokban is indokolt, sőt egyenesen soknemzetiségű voltuk miatt szükséges centralizációról, a nemzeti mozgalmak hibáiról, melyek a szabadság jelszava alatt kollektív függetlenségre törekednek, s az állam veszélyeztetésével így valójában a szabadság ellenfelei. Ezek a gondolatok mind visszacsengenek majd Acton Ausztriáról megjelent, illetve kéziratban maradt szövegeiben. Valószínűleg megnézte a Meyer saját programját összefoglaló cikket is a Historisch-Politische Blätter megadott számának hasábjain. A számban három Ausztriával foglalkozó cikk jelent meg (Ein Wort aus Oesterreich, Ueber die innere Bedeutung des gegenwärtigen Krieges für Oesterreich, Die inneren Zustände Oesterreichs címmel), valamennyi szerző megjelölés nélkül. A szóban forgó cikk valószínűleg az augusztus 16-i számban megjelent Die inneren Zustände Oesterreichs című írás, amely a magyar dualista és a szláv föderatív törekvések kritikája mellett a helyi önkormányzatok megteremtését irányozza elő az egészségügyre, a jótékonysági intézményekre, az útépítés és közlekedésügy bizonyos területeire korlátozva, s ennek kiegészítéseként javasolja — mintegy a már említett országképviseleti testületekre vonatkozó elképzelések felújításaként — a papság, a nemesség, a nagy földbirtokosok, a polgárság és ipar, valamint a községek képviselőiből összeálló tartományi érdekképviseleti szervek összehívását. Mindazonáltal hangsúlyozza, hogy nem lát lehetőséget birodalmi parlament összehívására, mivel az csak a különböző nemzetiségek egymás elleni harcának terepe lenne, s ezzel a birodalom egységét veszélyeztetné. A végrehajtó hatalom szerkezetében pedig sem a birodalmi, sem a tartományi szinten nem irányoz elő az alkotmányosság elvének akár csak korlátozásokkal is megfelelő módosításokat. Acton könyvtárának állománya alapján részben rekonstruálhatjuk, mit olvashatott Acton ezeken kívül ausztriai útja során. A könyvek között fellelhető politikai röpiratok közül is csak azokat említhetjük itt meg, amelyek a bennük található szöveges bejegyzések vagy a margóra tett vonaljelzések tanúbizonysága szerint különösen felkeltették figyelmét. A Die Reformbestrebungen unserer Zeit (Gedanken über die deutsche Einheit. Vom Verfasser von „Deutsche Bund" und „Was hat Preußen gesagt - gethan?". Verlag von Christian Ernst Kollmann, Leipzig, 1859.) című munka az ausztriai birodalmat megrázkódtató mozgalmakat II. József tevékenysége keltette reakció sorozataként értelmezi. Szól a szerző az 1848 előtti magyar viszonyokról, a jobbágyterhekről, úriszékről és az ősiségről (Acton ezeket a helyeket gondosan bejelölte). A magyarok elég erősnek hitték magukat ahhoz — írja a szerző —,