Századok – 1997
Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101
AZ 1849. ÉVI TÉLI HADJÁRAT KATONAPOLITIKAI KÉRDÉSEI 1131 Január 12-én Szemere az OHB-hoz írott jelentésében — megbékélve Mészáros intézkedéseivel — helyeselte a főhadiszállás áttételét Tokajba, mivel onnan „a miskolci-kassai utat oldalról megtámadni könnyű és alkalmas". A pesti haditanács határozatairól értesülve, Görgei tervét megfoghatatlannak mondta, mert „menetele arra, hogy békeríttessék, igen alkalmas, egyébre alig. Akaratát pedig tudnom kellene, mert mi jöhetünk vele legelőbb érintkezésbe". A szállongó hírekre hivatkozva megkérdezte: „Igaz-e, hogy Görgei-Perczel seregei egyiknek engedetlensége miatt nem egyesültek? Azt hiszi, azt kérdezi minden. Ha igen, következményeit látjuk, és Önök kötelességüket nem teljesítenék, ha nem lakolna az engedetlen. Itt ennek tulajdoníttatik a főváros eleste."17 7 Január 11-én Mezőkövesdre érkezett az a két század Abaúj megyei önkéntes, akiket Görgei Vácról küldött a miskolci táborba. Parancsnokuk, Bárczay Mihály százados január 11-én már Miskolcon volt, s innen jelentette a már Tokajba távozott Mészárosnak, hogy a két század másnap megindul Miskolc felé.178 Mészáros ezt a jelentést már január 13-án, Tokajban kapta meg (ha megkapta), akárcsak Puky Miklós Heves megyei kormánybiztos január 11-i jelentését. Ez utóbbi jelentés szerint „a Pestet elfoglaló sereg még eddig csupán patrouille-t küld ki éjjel Kerepesig, s másfelé ily távolságba, - de nappal ezt sem teszi". Windisch-Grätz seregének egy része Vác felé indult, s ezért „úgy látszik, hogy a magyar vidék ellen még most nem szándékozik vonulni". A feldunai hadtest a hírek szerint „múlt vasárnap [január 7-én] 9 órakor Pozsony felé vonult — délbe elmenetele után az ellenség vonult be utána — sőt, Esztergomot el is foglalta".179 A két jelentésből Mészáros azt a következtetést vonhatta le, hogy az ellenséges főerő támadása egyelőre nem fenyeget nyugat felől, s a Görgei iránti elismeréssel szűkmarkúan bánó „vén kófic" emlékirataiban is dicsérően állapítja meg, hogy „következményeiben a Bayer-Görgei féle terv jobbnak nyilvánult", mint Vetteré.180 A Mészáros helyére január 9-én kinevezett Klapka ezredes 12-én érkezett Tokajba, s másnap vette át a hadtest parancsnokságát Mészárostól. Alighogy ez megtörtént, rendeletet kapott Vetter helyettes hadügyminisztertől. Eszerint a szerencsétlen kassai csata következtében a csapatok teljesen elbátortalanodtak, s az ellenség előőrseit már Szántóig tolta előre, és így a kormányzat székhelyét veszélyezteti. Ezért Klapka vonjon össze két zászlóalj gyalogságot, egy osztály (két század) huszárt és 9 ágyút, s ezekkel operáljon Kassa felé, hogy az ellenséget tervétől eltérítse. „Ezzel egyidőben — folytatta Vetter — Görgei tábornok is azt a parancsot kapta, hogy korábbi hadműveleteit félbehagyva, Kassa ellen vonuljon, magát Ezredes úrral kapcsolatba tegye, s így egyesülve, az ellenséget legyőzzék vagy legalábbis az országból kiűzzék."181 Január 14-én Klapka levélben tudatta Görgeivel, Perczellel és Répásyval, hogy Mészáros a kassai csata után Miskolcra vonult, „tartván azonban Schlik serege előnyomulásától, hogy hátravonulását s egyszersmind a kormány mostani székhelyét fedezhesse, Tokajra tette át főhadiszállását. Én tőle a Honvédelmi Bizottmány megbízásából tegnapi napon a mostan mintegy 6000 főre rúgó hadsereg vezényletét általvettem, mit is szerencsém vagyon azon hozzáadással Tábornok úrnak tudtára adni, hogy mostani állásomban elégséges erősnek érzem magamat
