Századok – 1997

Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101

1132 HERMANN RÓBERT az ellenség e részrőli előnyomulását visszatartani, támadólag azonban mindaddig fel nem léphetek, míg seregem eléggé ki nem pihent, s a felbomlott fegyelem ismét erősb lábra nem kap". Ezután csak a Görgeihez írott levélben a következő sorok olvashatók: „...de ahhoz igen kívánatos lenne, ha Tábornok úr nélkülözhetés esetében egy dandárt Losonc, Torna és Szepes felé küldhetne, hogy úgy Schlik két részről megtámadtatván, annál bizonyosabban visszaverethetne." Majd mindhárom levél így fejeződik be: „Minthogy azonban hadseregeink állásáról s mozdulatairól nálunk a legfurcsább és -ellenkezőbb hírek szárnyalnak, felkérem Tábornok urat, szíveskedjék állásáról, mozdultairól néha-néha engem tudósítani, valamint én is részemről ezt tenni el nem mulasztandom."182 Klapka e napon az OHB-nak és a hadügyminisztériumnak is beszámolt terveiről és az újabb hírekről. Jelentette, hogy azok a hírek, melyek szerint az ellenség már Sárospatakig előnyomult volna, alaptalanok. Terveiről közölte, hogy Tokajnál állva visszavonulási útvonala biztosítva van, de a Miskolcon hagyott dandárra] megakadályozhatja Schlik és a cs. kir. fősereg összeköttetését, s „Miskolc megszállása által a kormánynak Görgei tábornokkali összeköttetése is fenntartatik". Feleslegesnek ítélte Görgei egész hadtestének visszarendelését, mivel „Schliknek ereje korántsem oly jelentékeny, hogy a mi mozgalmainkra nagy hatással lehessen. Ha tehát Görgei tábornok Losoncon keresztül Torna felé egy jó erős dandárt küld, ez elégséges leend egy két részrőli kombinált támadás által őt Galíciába visszavonulásra kényszeríteni".183 Január 16-án Szemere küldött hosszú jelentést az OHB-nak. Tudatta, hogy egy tisztet küldtek ki Görgei hadtestének felkeresésére. (Ez valószínűleg a Klapka levelét vivő futár volt). Klapkával ellentétben javasolta az egész feldunai hadtest visszafordítását, mondván, hogy ha Görgei „Nógrádon, Gömörön keresztül Kassára vetné magát, s mi a más oldalról, lenne 16 álgyűnk, lenne fegyverünk 7000 [ennyi volt a Schlik-hadtest létszáma és tüzérsége], és lenne néhány megyénk, biztos hátfedők". Nem tudja, írta, hogy ez a terv kivihető-e, de csak ilyen gyors vállalkozásokkal lehet sikert elérni. Ennek egyetlen feltétele, hogy azalatt „Debrecen tájéka meg ne lepettessék". Sürgette egy országos haditerv kidolgozását, az ellenséget hozva fel példaként: „Ök összevágólag dolgoznak, mi nem."184 Másnap a főkormánybiztos Görgeinek írt. Tudatta vele a parancsnokváltozást, a felső-tiszai hadtest létszámát és tüzérségét (9-10 000 fő, 35 löveg). Javasolta, hagyjon fel a Bécs elleni támadás tervével, mert ezzel csak a bekerítés veszélyének teszi ki magát, „az ellent megverheti, de nem véd semmit egyszersmind". Véleménye szerint a hadseregeknek összeköttetésben kell lenniük, mert ha Windisch-Grátz Gyöngyös, Schlik pedig Gömör megye felé vonul, „Ön el van metszve tőlünk, s előbb megverve, mint segíthetnénk". Legfontosabb a Tiszavidék, Felső-Magyarország és Erdély együttes biztosítása, mert „ha így elvesztünk, Komárom utána vész, ha győzünk, visszafoglaljuk mind eléhaladva". Ha Görgei nem siet, talán Debrecenben sem találja a kormányt. Javasolta Görgeinek, hogy ereje egyötödét vagy -negyedét küldje Gömör megyén át Kassa felé, s ha ez együttműködik Klapkával, Schlik „nem kiszalasztatnék, de megfogatnék". A sereg többi részével lassan vonuljon a Tisza felé, „ámítani Windisch-Grátzet. (....) E-gyesüljön, egyesüljön, különválva nincs mentség, egyesülve, Isten segedelmével,