Századok – 1997

Közlemények - Hermann Róbert: A feldunai hadtest kapcsolata a politikai és katonai vezetéssel az 1849. évi téli hadjárat időszakában V/1101

1104 HERMANN RÓBERT része, arról nem szólhatok bővebben"; ami alighanem megint annak leplezését szolgálta, hogy neki magának sincsenek pontos értesülései erről. Ekkor már megkapta Görgei levelét arról, hogy az a hadseregellátás körül alkalmazta Frideczky Lajos nógrádi képviselőt, s ezért kérte a képviselőházat, „hogy Frideczky képviselő úr néhány napig ne legyen kénytelen megjelenni a Ház előtt, mert ott őreá valami teendő vár".19

A megfogalmazás alapján feltételezhetjük, Kossuth abban reménykedett, hogy Görgei hadteste rövid időn belül visszafordul és csatlakozik a Debrecent fedező Perczel és Répásy csapataihoz. (A másik lehetőség: így kívánta megnyugtatni a képviselőket afelől, hogy rövid időn belül elegendő fegyveres erő fogja védeni a Tisza-vonalat.) A január 2-i haditanács határozatáról kijelentette, hogy „végrehajtása körül a lehetőségig intézkedni a bizottmány [az OHB - H. R.] kötelességének ismeri". Ekkorra már értesült a feldunai hadsereg tisztikarában lezajlott válságról is, de a tisztikar tömeges távozásáról, bagatellizálni igyekezvén a történteket, csak annyit mondott, hogy „történtek egyes lemondások a tábornál egyes tisztek részéről, történtek egyes átmenetelek is, mi ily körülmények között a históriában meg szokott történni". Megnyugtatásképpen azt is közölte, hogy az OHB intézkedéseket tett a hadseregek támadó fellépésének előkészítésére, „mert úgy ismerem a magyart, hogy bátorsága inkább támadó, mint szenvedőleges természetű. (...) Óhajtanám, hogy a vezérek megértsék a nemzet ezen géniuszát."20 Január 9-én Csány is megérkezett Debrecenbe, s miután megszállt a Fehér Lóhoz címzett fogadóban, levelet írt Kossuthnak. Beszámolt a feldunai hadtest tisztikarának bomlásáról, a január 2-i haditanács által Görgeinek adott utasításokról, s kifejtette, „ha elvész Magyarország, azért vesz el, mert a szabadságharca soha ily rosszul nem volt vezérelve - ahelyett, hogy összesíttetnénk erőnket, mindinkább eldaraboljuk; az Istenért, ha a magyar erő együtt lenne, hogyan győzedelmeskedne az erejében megosztott osztrák?" Javasolta, hogy rendeljék Debrecenbe Vettert „értekezés végett, váljon Görgei csakugyan kitűzött terv szerint haladjone? vagy az ellenség háta mögött más diverziót tegyen?" Véleménye szerint Perczelnek és Répásynak is jó lenne „aktív működést tenni kötelességül"; vagy pedig minden erőt Schlik megsemmisítésére fordítani. Görgei táborába egy, de inkább két kormánybiztost kellene küldeni, „kik némileg genierozzák őt, és a sergekkel [sic!] ismeretesek és általuk tiszteltek legyenek".21 Január 9-én Kossuth levélben értesítette Bem tábornokot is a főváros feladásáról, s arról, hogy az összevonandó 40 000 főnyi tiszai hadsereg fővezérségét szívesen bízná reá. Az említett koncentrációban bizonyosan számított Perczel és Répásy hadtestére, meg az éppen ezen a napon felrendelt bácskai és bánsági hadtestre.22

A becsült létszámban tehát vagy nincs benne a feldunai hadtest, vagy Kossuth továbbra is önálló működési kört szán valamelyik másik hadtestnek (pld. a felső-tiszainak). Ezen a napon Görgeinek is küldött egy értesítést arról, hogy a „miskolci sereg vezényletét illetőleg változás történvén", az ott fölöslegesé vált Pulszky Sándor ezredest áthelyezik az ő táborába.2

3 Ezen a napon megérkezett Görgei futára is Debrecenbe. A futár két levelet hozott, egyet az OHB-nak Frideczky alkalmazásáról, egy másikat Csánynak arról, hogy Görgei a sereg zavartalan pénzellátása érdekében le szándékozik foglalni a